„Ínyvitézek fegyverbe!”- utazás a középkorba

Már a megérkezéskor az az érzése támadhatott az embernek, hogy egy másik világba csöppent, s időutazásban van része. Korhű öltözékek, jurta, íjak, és különleges fűszerek illata teremtette meg azt a kort, amely a 13. századra lehetett jellemző.

A Hód-tavi Gasztro-lovagi Torna során 9 csapat, 3 kategóriában (sültek, főttek, tészták) mérte össze tudását, s bográcsaikban, üstjeikben, vaslapjaikon, kemencéikben a régi magyar konyha ízremekeit varázsolták elő.A főzésen részt vevőknek több kritériumnak is eleget kellett tenniük ahhoz, hogy megmutathassák konyhai remekeiket. Az előirt higiénés szabályok betartása, a felhasználni kívánt élelmiszerek eredetének igazolása mellett az alapanyagok tekintetében kizárólag a középkori piac nyilvántartása szerint lehetett alkotni.

A 3. Hód-tavi Gasztro-lovagi Tornával kapcsolatban Csáki Zsolt, a Dél-Alföldi Hagyományőrző Kossuth Társaság Gasztronómia Társaságának elnöke, az esemény gasztro – szervezője elmondta, kevés rálátásunk van a jelen korból a 13. századi étkezési kultúrára, de tudjuk, hogy alapanyagok tekintetében mi volt és mi nem volt. Amerika felfedezésével került be a mai magyar konyha fő elemei közé a paradicsom, a paprika, a kukorica és a burgonya. Így ezeket nem lehetett használni a főzőverseny során. „Tudjuk, hogy a 13. században is szerettek enni az emberek, és bár nem volt paradicsom és paprika, vagy a mai értelemben vett pörköltek, voltak azonban raguk, húsételek, zöldségek, rengeteg fűszer, mint például a bazsalikom, a rozmaring, a kapor, a kakukkfű, vagy az ánizs. Utóbbiak háttérbe szorultak az elmúlt évtizedek magyar konyháiban. Célunk, hogy ma előhozzuk a középkori ételeket, azokat az ízeket, amelyek paprika, paradicsom, krumpli és kukorica nélkül készültek. A versenynek lényeges célja még a közös főzés, amelynek során tanácsokat adunk egymásnak és megbeszéljük, hogyan működhetett a középkorban a főzés. Tudjuk azt is, hogy akkoriban a szárítás, füstölés, vadászat, halászat sokkal komolyabban jelen volt. A város alatt volt a Tisza, rengeteg hallal, amelyből kifolyólag számos halétel került az asztalra, mint ahogyan a birka is nagyon fontos élelmiszere volt ennek a területnek. Szeretnénk, ha Vásárhely igazi gasztro-város lenne, és ezek az alkalmak segítik ennek kialakítását. 9 csapat van jelen ma, javarészt vásárhelyiek, de vannak Szegedről is” – mondta Csáki Zsolt, majd hozzátette, az ételek értékelését ő maga és a csapatokból választott zsűritagok végzik, ugyanis egymás ételeinek értékelésekor erősödik a közös gondolkodásmód, a barátság. Az értékelésnél figyelembe veszik a csapategységet, a tálalást, a szakszerű főzési technikát, és azt, mennyire ismerik az adott étel lehetőségeit, de a végeredményt az adja, milyen lett az íze az alkotásoknak. A verseny végén lovaggá ütik a legjobb „ínyvitézeket”, lesz arany, ezüst és bronz fokozatú megkülönböztetés is.

Csáki Zsolt

Az Ics Fürjészet 3. alkalommal vett részt a megmérettetésen. Imréné Kónya Gizella, az Ics Fürjészet ízmestere elmondta, barátokból és ismerősökből alakult meg 8 tagú csapatuk 3 évvel ezelőtt. Nevüket egyrészt férje után kapták (ICS-Imre Csaba), másrészt, mivel társával fürjekkel foglalkoznak, innen jött a Fürjészet elnevezés. „Baráti hangulatban töltött főzések ezek. Tavaly a fürj mellett nyulat is készítettünk, illetve ekkor jött a ma is felállított földkemence ötlete is. A földkemence elkészítése során lyukat vájnak a földbe, készítenek egy fémváz alapot, ezt bevonják cserepekkel, majd földdel. Mint egy sütő, úgy működik. Idén kecskét pácoltam be, úgy döntöttem, hogy otthon, a saját kertemben lévő fűszernövények közül a zsályát használom, illetve sót, borsot, és köményt. A húst már két napja bepácoltam, hogy az illóolajokat alaposan beigya. Köretként az idén felállított földkemencében sült vegyes zöldségeket (sárgarépa, gomba, vöröshagyma és füstölt szalonna) tálalunk, jó féle sajtokkal a tetején, illetve fürj és tejes pite is sül a kemencénkben” – mondta Gizella, majd hozzátette, fontosnak tartja a hagyoményok ápolását, s azok átadását az utókornak, illetve ő maga is gyakran főz otthon a középkori konyha ízvilága alapján.

Imréné Kónya Gizella

Bánfi Sándor és fia, Mátyás a Susáni Református Gyülekezet tagjai, „Hadlevest” készítettek.  Ételük füstölt kecskecombot, mangalicát, nyulat tartalmazott, ezek az alapanyagok Sándor elmondása alapján a hadikonyhán is megtalálhatóak voltak. Zöldségként csiperkét, és laskagombát adtak a könnyű nyári raguleveshez.

Bánfi Sándor és Bánfi Mátyás

Szenti Csilla férjével, Spitzner Csabával második alkalommal indult a versenyen. Répát, fehérrépát, zöldfűszereket, vargánya gombát, tejfölt, árpát és csicseriborsót tartalmazó őzraguval készültek, illetve túrógaluskával, amelyet sárgabaracklekvárral terveznek kínálni. „Tavaly is voltunk, nagyon jó hangulatú verseny volt. Idén egy őzraguval készültünk. A középkori ételek elkészítése kreativitást igényel, hiszen a 13. századból nem maradtak ránk receptek, csak az alapanyagok vannak segítségünkre illetve a konyhatechnológiák.”

Szenti Csilla és Spitzner Csaba

Amíg készültek a finomabbnál-finomabb 13. századi ételek, s a levegőt betöltötte a sülthús, és a csodálatos fűszerek illata az árnyas fák alatt, addig a perzselő nap kihívását is legyőzve íjászok mutatthatták meg tudásukat a Kun László Íjász Emlékversenyen.

Fülöp Csaba, a Hódmezei Őrzők Íjászegyesület elnöke elmondta, éves rendszerességgel szervezik ezeket az emlékversenyeket, idén 6. alkalommal. “A nagy meleg miatt most kevesebben gyűltünk össze, de annál nagyobb lendülettel álltak neki a versenyzők a célok teljesítésének. Felállított célok vannak, ahová kisebb csoportokban meglőjjük a kitett célt, ha lelőttük, megyünk tovább. Összesen 15 helyszín van és két kategóriában versenyeznek a részt vevők, ezek a felnőtt és a  gyerek kategória.”

Fülöp Csaba

Imre Péter versenyző, a Hódmezői Őrzők Íjászegyesület tagja elmondta, egy kör másfél-2 órát vesz igénybe, ők 2 körben vesznek részt. “Heti egy edzésünk van, ez elegendő a versenyre való felkészüléshez. Lassan több, mint 10 éve foglalkozom íjászattal, mindig is érdekelt a honfoglalók élete, a magyar történelem. Kislányom, Boglárka is részt vesz a megmérettetésen, tavaly télen kezdte az íjászkodást. Úgy tapasztalom, a gyerekeket ez különösen érdekli. A közös hobbink révén sok időt tudunk együtt tölteni.”

Péter és Boglárka

A Kun László Íjász Emlékverseny a Hód-tavi csatáról hivatott megemlékezni. A tatárjárás után IV. Béla kunokat telepített a néptelen Alföldre, akik sok alkalommal győzelemhez segítették őt és utódait. A keresztény magyarságba történő beolvadásuk azonban egy hosszabb, konfliktusokkal teli folyamat eredménye volt. IV. Béla unokája, a kun anyától született IV. László magyar főurak nyomására 1282-ben a Hód tavi csatában (Hódmezővásárhely) legyőzte a pogányként élő kunokat.

A 47-es út mellett lévő Motocross pályán tehát valódi időutazásban lehetett része a kilátogatóknak, ott létünk alatt mi is érezhettük, mennyire fontos régi hagyományaink ápolása, és átadása, hiszen gyökereink mi magunk vagyunk.

A főzőverseny eredményei:

7 csapat kapott arany minősítésű gasztro-lovagi címet: Ics Fürjészet, Hősök Kapuja (Szeged), Hódmezővásárhelyi Ízőrzők, Szenti Csilla és Spitzner Csaba, Susáni református Gyülekezet, Sipos Róbert és Családja, DHKT.

A zsűritagok: Csáki Zsolt gasztro-szervező, Bihacsy László Oscar-díjas főzőmester, Farkas Miklós vendéglátó szakoktató, valamint a csapatok által kiállított értékelők.

Az íjászverseny eredményeit hamarosan olvashatja cikkünkben! A 13. századi konyha ételeinek kreatív reprodukcióit, a versenyzőket, illetve az íjászverseny további képeit tekintse meg galériánkban!

Ács Helga