A magyar vetőmag világszínvonalú

Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyéből is érkeztek arra a bemutatóra, ami már több tíz éves hagyományra tekint vissza. A kalászos fajtabemutatón előadásokat hallhatott a nagyérdemű a magyarországi gabonatermesztésről, annak nemzetközi helyzetéről, illetve a fajták és vetőmagok szaporítási helyzetéről.
„A mai rendezvény célja az volt, hogy a Hód-Mezőgazda Zrt. bemutathassa, milyen tevékenységekkel keresi a partnereit. Az integrációs tevékenységünket úgy végezzük, hogy aki szerződést köt velünk, annak biztosítjuk a vetőmagot, finanszírozzuk az előállítást és felvásároljuk az adott terményét. Ez nyújt a partnernek egy biztonságot, hogy kiszámítható módon lesz hova értékesíteni a terményt. A rendezvény másik célja, hogy a termelők munkáját segítsük abban, hogy a fajtákat meg tudják határozni.” – mondta el Földesi László, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató helyettese.
Földesi László
Az előadássorozaton Szabó Sándor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság irányító vetőmagszaporítási felügyelője, kalászos témafelügyelője a kalászos vetőmag szaporítások Magyarországi helyzetéről mutatott be egy prezentációt.
„Azt lehet látni, hogy a magyar vetőmag ágazat egy rendkívül fontos és sikeres ágazata a mezőgazdaságnak. A magyar vetőmagnak igen jó a hírneve a világon, elég erős a világpiaci szerepünk. Exportban hatodikok vagyunk a világon. Jelentős a magyar vetőmagszaporító terület nagysága. Az utóbbi években folyamatosan nő a vetőmagszaporító terület, új fajták lépnek be, és azt lehet mondani, hogy a 2016-os évben 77 növényfaj szaporítása történt hazánkban. A magyar fémzárolt vetőmag minősége rendkívül elismert, ezért a világpiacon könnyen eladható.” – nyilatkozta Szabó Sándor.
Szabó Sándor
A gabonatermesztés versenyképességéről Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke beszélt a megjelenteknek. Elmondta, hogy Magyarországon 1 millió hektár kukorica és szintén 1 millió hektár búza kerül elvetésre.
„A kukorica- és búzatermeléshez ért a magyar termelői társadalom, viszont ért hozzá a világ minden társadalma is. Először a versenyt itthon, egymás között kell megnyerni. Akik jobbak, azok fennmaradnak, akik kevésbé jók, azok nehéz helyzetbe kerülnek. Nem kötelező sem búzát, sem kukoricát termelni, viszont aki ezt választotta élethivatásának, az azért tette, hogy a környezetét eltartsa, és európai szintű életszínvonalat tudjon biztosítani családjának. Ahhoz, hogy a tudásunk versenyképes legyen, nagyon sok mindenről kell tájékozódnunk a versenytársaktól. De kik a versenytársak? A legnagyobb az Európai Unió, mint integrátor, de ott van még Kazahsztán, Ukrajna és Oroszország is.” – fogalmazott Vancsura József.
Vancsura József
Nyolc fajtatulajdonos és forgalmazó termékeit vetették el a Hód-Mezőgazda Zrt. fajtabemutató területén. Ez összesen 57 fajtát és 3 fajt takar. Ezeket a terméseket tekintették meg a gazdák és az előadók az előadások után. A forgalmazók bemutatták a saját portékájukat és beszámoltak arról, miért érdemes az ő vetőmagjukat választani.
„Már hosszú évek óta partnerek vagyunk a Hód-Mezőgazda Zrt.-vel. Vetőmag szaporítást is végzünk számukra, jelenleg épp őszi árpából. Megbízható partner, amit vállalnak, betartják. A tőlük vásárolt vetőmagok megbízhatóan vannak elkészítve.” – tudtuk meg Szarvas Páltól, a szentesi Terra-Coop Kft. ügyvezetőjétől.
Szarvas Pál
Sz.Viktor