Csend, elmélkedés fedi fel a szőttes üzenetét

Egy festőművész, egy műszaki rajzoló és egy szövőmester tennivalóit egyesíti egy személyben Péreli Zsuzsa, aki ugyan festőnek készült, de végül a textil- és kárpitművészet mellett kötelezte el magát. „Mindig készen áll a kép fejben, és csak arra az időre van szükségem, amíg megszövöm. Ez így nagyon egyszerűnek hangzik, de irtó bonyolult. Ugyanis szövés közben maximum 30 centit látok magam előtt, és amit háromnegyed évig szövök, nem tudom visszanézni, csak akkor, amikor levágom a szövőszékről. Így javítani sem lehet. Nagyon koncentráltan dolgozom. Lehet engem zavarni, de abban nem, hogy megszakadjon a bennem élő kép. Nagyon elevenen él bennem a kész mű képe, így nem is érzem, hogy egy részletét szövöm, hanem mindig az egészben vagyok” – fogalmazott Péreli Zsuzsa.

Péreli Zsuzsa

Egy-egy hatalmas falikárpitot a művész 9 hónapig vagy akár egy éven keresztül is sző. Ez idő alatt szinte teljesen „lemerül”, így egy-egy elkészült gobelin után van, hogy egy évig nem is kezd újba. A kész mű levágása a szövőszékről külön szertartás – erről már Kovács Gábor bankár, műgyűjtő, filantróp, a KOGART alapítója mesélt. Ezekre a bensőséges eseményekre Péreli Zsuzsa és férje, Tolcsvay László egy szűk baráti társaságot szokott meghívni, és az egész olyan, mint egy újszülött köldökzsinórjának az elvágása. A névadás, illetve címadás is hosszas folyamat Pérelinél: előfordult, hogy hónapokig nem volt címe az adott alkotásnak, máskor fél óra alatt megszületett az elnevezés.

Kovács Gábor az Axis Mundi című alkotás szemlélése közben

Kovács Gábor a megnyitó ünnepségen elmesélte a Tornyai János Múzeumba érkezőknek, abban, hogy ő létrehozta saját művészeti alapítványát, nagyon nagy szerepe volt Péreli Zsuzsa művészetének. Az ő alkotásait szemlélve ébredt rá, hogy a teljességet egészen máshol, másként kell keresnie, mint tette azt előtte. Azt is elárulta, hogy egy Péreli-műre meg kell érnie az embernek, illetve ki kell azt érdemelnie. Kovács Gábor első megvásárolt műve pár évvel később az Aequilibrium című grandiózus alkotás volt.

Péreli Zsuzsa kiállítása a Tornyai János Múzeum és a KOGART együttműködésének egy újabb fejezetét nyitotta meg. Az elmúlt években már megszokhatta a közönség, hogy évente legalább egyszer szervez közös tárlatot a két művészeti intézmény. Így a klasszikus magyar művészettörténet legnagyobbjai vonulhattak fel a vásárhelyi közgyűjteményben, kezdve Csernus Tiborral, egészen Kondor Béláig. Most újabb három évre kötöttek megállapodást.

Fertőszögi Péter

Ennek nyitánya jelen kiállítás. Jövőre a Magyar tájfestészet arany évszázada címmel terveznek egy gyűjteményes kiállítást, 2019 tavaszára pedig Tornyai János életmű kiállítást szerveznek – ismertette az elgondolást Fertőszögi Péter művészettörténész, aki Péreli Zsuzsa művészete kapcsán kifejtette, hogy a kortárs magyar kárpitművészet megújítójaként tekint rá, aki új dimenziókba emelte ezt a művészeti ágat.

Dr. Tulassay Tivadar

A tárlatot dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, akadémikus nyitotta meg. Beszédében kifejtette, hogy a létezés nagy kérdéseire lelhet választ Péreli képein keresztül az, aki szán elég időt arra, hogy értelmezze őket. Az öröklétet ostromló, paradicsomkerti harmóniát idéző alkotásoknál érdemes tehát elidőzni, csendben maradni, és figyelni saját belső hangunkra.

Tolcsvay László és Sáfár Mónika

A megnyitó ünnepségen Sáfár Mónika (ének) és Tolcsvay László (gitár) közreműködött olyan dalokkal, amelyeket Péreli Zsuzsa művei ihlettek.

A tárlat augusztus 20-ig tekinthető meg a Tornyai János Múzeumban.

ÉR.

Fotók: ÉR., Arany-Tóth Attila