110 éve Vásárhely és a tudás szolgálatában

Mozgalmas időszakot tudhat maga mögött a városi könyvtár. A 110 év alatt a jelenlegi, Andrássy utcai épület már a nyolcadik a sorban, ahol megfordult a tudástár. 1955 óta van ezen a helyen a városi könyvtár, amelyet 1907. május 12-én alapítottak. Akkor csupán egy szobából állt a könyvtár, és 3441 kötetet őriztek a kezdetekkor. Azóta a tér is sokat változott, nőtt, illetve a könyvállomány is gyarapodott. Jelenleg 256 ezer kötetet számlálnak.
Az elmúlt 110 év alatt rengeteg minden történt a könyvtár életében. A kezdetektől napjainkig rengeteg program valósult meg, nagyon sok híres személy fordult meg a falak között. Ezeket őrzik a vendégkönyvek, amelyekbe bepillantva találkozhatunk helyi emblematikus szerepelők kézjegyével, illetve az ország nagyjainak bejegyzéseivel is.
Weöres Sándor bejegyzése a városi könyvtár vendégkönyvében.
Ez a nyolcadik hely azonban korántsem tűnik az utolsónak, a véglegesnek. Az Andrássy utcai épületet nem könyvtárnak szánták, illetve a raktárhelyiségek nagyon rossz állapotban vannak, így felmerült egy új könyvtár létrehozásának igénye. Ezzel kapcsolatban nemrégiben zárult le az a konzultáció, amelynek során kikérték a lakosok véleményét is. Ennek eredményéről itt olvashat bővebben.
Soós Csilla
Soós Csilla könyvtárigazgató az új könyvtár létrehozásával kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Szeretjük a jelenlegi helyünket, igyekszik barátságossá tenni, azonban minden könyvtáros tisztában van azzal, hogy már nagyon régen megérett a helyzet arra, hogy egy új épületbe költözzünk. Ez a mostani műszaki szempontból már nagyon leromlott, illetve a mostani, korszerű könyvtári elvárásoknak sem felel meg. Szeretnénk egy olyan épületbe költözni, ami kifejezetten a könyvtár számára készül.”
Ehhez kapcsolódott a pénteki konferencia is, amelyre olyan könyvtár- és építészeti szakembereket hívtak meg, akik egyrészt saját példájukon keresztül, másrészt szakmai szempontból világították meg a modern könyvtárépítészetet. Az előadók között szerepelt Barátné dr. Hajdu Ágnes, az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének tanszékvezetője, a MKE elnöke, az IFLA Igazgatótanácsának tagja, Ramháb Mária főtanácsos, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatója, az IKSZ elnöke, Liebhauser János, a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatója, Lévai Tamás okleveles építészmérnök, illetve Varsányi András okleveles építészmérnök.
Az ünnepség kezdetén megemlékeztek a napokban elhunyt egykori könyvtáros kollégára, Dr. Sévity Lázárné Pandurovics Dusikára.
Almási István
A rendezvényt Almási István polgármester nyitotta meg, aki 1983 és 2000 között töltötte be a könyvtárigazgató tisztjét. „Közel áll hozzám a könyvtár, hiszen 17 évig voltam itt igazgató. Ezen kívül örömmel tölt el az, hogy ebben a 17 évben igen nagy fejlesztések voltak. Látjuk, hogy ma már egy elavult, a modern körülményeknek nem megfelelő épületben vagyunk. Éppen ezért, amikor mához egy hétre Orbán Viktor miniszterelnök úr városunkba látogat a modernvárosok program keretében, egy könyvtár építéséhez kérjük a támogatását.”
Prof. Dr. Imre László
Az ünnepség részeként átadták a Németh László-plakettet is. Ebben az évben Prof. Dr. Imre László egyetemi tanár kapta az elismerést. Dr. Füzi László, a Németh László Társaság elnöke a következőképpen méltatta a szaktekintélyt: „44 éve ismerem. Minden általam olvasott könyvét, tanulmányát a pontosság és a tárgyszerűség jellemezte. Imre László jelentős eredményeket ért el az irodalomtudomány területén. Fontos könyvei jelentek meg a műfajelmélet és a műfajtörténet tárgyköréből, számos kötetet jelentetett meg a 19. és a 20. századi magyar irodalommal kapcsolatosan. Amikor gratulálok Imre László professzor úrnak a Németh László-emlékéremhez, akkor az első találkozásunkkor és az azóta számos alkalommal megtapasztalt emberségére is gondolok.”
ÉR.