Kilenc kérdésben nem lesz népszavazás

Vágó Gábor (volt LMP-s parlamenti képviselő) magánszemélyként nyolc népszavazási kezdeményezést nyújtott be, ebből egyet (“Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”), amely az elévülési idő meghosszabbítását célozza az NVB hitelesített, hét kérdésben viszont megtagadta ezt.

Az NVB egyhangú döntéssel nem hitelesítette azt a kérdést, amely úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények alsó büntetési tétele hivatalos személy által történő elkövetés esetén öt év szabadságvesztés legyen?” Az NVB egyértelműségi problémákat látott a kérdésnél, és nem tartotta hitelesíthetőnek azért sem, mert a büntetésnek igazodnia kell a bűncselekmény tárgyi súlyához, márpedig van olyan korrupciós bűncselekmény, amelynél a büntetés felső határa is alatta van ennek az ötéves, tervezett alsó határnak.

Ugyancsak egyhangú döntéssel tagadták meg annak a kérdésnek a hitelesítését, amely úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények vonatkozásában a feljelentés elutasításával szemben a feljelentő bírósághoz fellebbezhessen?” Az NVB szerint egy érvényes, eredményes népszavazás esetén fellebbezési jogot adnának olyan szerveknek, amelyek között nincs felügyeleti, irányítási jogviszony, és így sérülne a hatalmi ágak elválasztásának alaptörvényben rögzített elve, vagyis a kérdés burkolt alaptörvény-módosításra irányul.

Az NVB lényegében ugyanezen indokkal tagadta meg annak a kérdésnek a hitelesítését is, amely a korrupciós bűncselekmények vonatkozásában a nyomozást megszüntető döntéssel szemben a bírósági fellebbezés lehetőségét teremtette volna meg.

Az NVB 8:2 arányban nem hitelesítette azt a két kérdést sem, amely azt célozta, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság, illetve költségvetési szerv által kötött szerződés érvényességi feltétele legyen, hogy a szerződést a köztulajdonban álló gazdasági társaság az interneten közzétegye. Az NVB szerint a kérdések nem hitelesíthetők, mert egy ilyen értelmű szabályozás a személyes adatok védelméhez való jogot aránytalanul korlátozná.

Az NVB 6:4 arányban megtagadta a hitelesítését annak a kérdésnek is, amely azt célozta, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társasággal, illetve költségvetési szervvel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg. Az NVB többsége szerint a kérdés nem egyértelmű, mert nem egzakt a jövedelem, illetve foglalkoztatási jogviszony meghatározása.

Az NVB két további népszavazási kérdés ügyében is döntött, ezeket Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be a bizottsághoz. Az első kérdés úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?” Az NVB 7:3 arányban úgy ítélte meg, a kérdés nyomán bevezetett korlátozás alaptörvény-módosításra irányulna.

Az NVB lényegében ugyanezért tagadta meg 6:4 arányban annak a kérdésnek a hitelesítését is, amely úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény úgy módosuljon, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható és megválasztható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott?”
A döntések nem jogerősek, 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni ellenük a Kúriához.

Forrás: MTI