A média napszámosainak minden hang fontos!

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra való emlékezés mellett március 15-e a Magyar Sajtó Napja is. 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. 1848. március 15-én hirdették ki a polgári sajtószabadságot, majd április 11-én törvénybe is foglalták, mely fordulatot jelentett a korábbi szigorú cenzúra időszakához képest.

Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, Dunán, a magyar sajtónak hol dicsőséges, hol kevésbé dicsőséges időszakai követték egymást. A rendszerváltással a médiumok szerepe is megváltozott, és az elmúlt több mint negyed évszázad alatt számos olyan kihívásnak kellett megfelelnie a helyi sajtótermékeknek – legyen szó nyomtatott vagy elektronikus sajtóról, rádióadásról vagy TV-műsorról.

Égető Gyula

Égető Gyula, a Rádió 7 és a Promenad.hu cég- és szerkesztőségvezető tulajdonosa a helyi és az országos médiumok eltérő funkciójáról, helyzetéről a következőket emelte ki: „Míg a budapesti vagy az országos sajtó a többmilliós embertömeg között el tud bújni, addig a helyi média képviselője kimegy az utcára, azonnal szembetalálkozik az emberekkel. Legtöbbünket személyesen ismernek. Így nap mint nap meg kell felelnünk. Nem lehet sumákolni, nem lehet mellébeszélni itt, vidéken. A helyi emberek nagyon hálásak azért, ha az ő produktumuk ebben az óriási médiazajban egy kicsit a felszínre kerül. Nem pótolja semmi a helyszíni eseménytudósítást, a Promenad.hu tipikusan helyi eseményekről tudósít Nagylaktól Mindszentig. Úgy tűnik, hogy mindenütt ott vagyunk, de azért még sok pótolni valónk van. Ennek anyagi akadálya van. Ez egy magánvállalkozás. Itt minden nap meg kell teremteni a munkatársaimnak a fizetését. Óriási különbség van a budapesti és a vidéki bérek között, messze nincs meg itt, vidéken a pénzbeli megbecsülés a sajtómunkások felé, ami Budapesten alapnak számít.”

Az Inspira Research Kft. által végzett országos mérés alapján a Rádió 7 vételkörzetében a megkérdezettek 54,6 százaléka válaszolta azt a feltett kérdésre, hogy előző nap a Rádió 7-et hallgatta. Ezzel a leghallgatottabb rádió címét érdemelte ki a Rádió 7-t. Hogy ez minek köszönhető, illetve mit jelent pontosan, valamint a jövőbeni tervekről  Égető Gyulát hallják:

##audio:3714##

Herczeg Sándor jelenleg a Rádió 7 marketingvezetője (mellette politológus is), de 1995-ben, 22 évvel ezelőtt nem ebben a minőségben kezdte meg pályafutását a cégnél. Akkoriban teljesen más körülmények voltak. „Sokkal kevesebb médium működött Magyarországon, és sokkal nagyobb jelentősége volt akkoriban a nyomtatott sajtótermékeknek. Kevesebb kereskedelmi rádió volt, illetve az országos rádiók jobban pozícionálva voltak. De már akkor is fontosnak tartották az emberek, hogy az ő szűken vett környezetről minél pontosabban és minél gyorsabban hírekhez jussanak. Működött a Sárga Újság, majd az internet elterjedésével az olvasók figyelme is áttevődött az online médiafelületre, a Promenad-hu-ra. Nagyon fontos az, hogy a helyi média képviselői az átlaghoz képest tájékozottabbak legyenek, ugyanakkor hitelesnek is kell lenniük. Ezt a szakmát csak szerelemből lehet csinálni. Az ember nem csak azt írja meg, amit feladatként kiadnak neki, hanem saját magának is ír, sokszor az íróasztalfióknak, azért,hogy gyakorlatban maradjon. Az én esetemben ez hatványozottan igaz, hiszen alapjáraton már nem újságírással, hanem marketinggel foglalkozom” – fogalmazta meg gondolatait Herczeg Sándor.

Herczeg Sándor és Rókus Ákos

Az előbbi gondolatokat folytatta Rókus Ákos, a Vásárhelyi Televízió vezetője: „A vidéki sajtómunkások ismerik azokat az embereket, akikről a tudósítás szól, akikkel a riport készül, van személyes kontaktus, akár az utcán is összefuthatunk a helyi TV, rádió képviselőivel. Tehát a rádiósok, újságírók, tévések itt élnek köztünk. Ez helyzettől függően lehet átok vagy jutalom. Minkét például azzal is megkereshetnek, hogy a híradós felvételt, tévés bejátszást adjuk nekik oda. Sokan élnek ezzel a lehetőséggel, és számunkra ez mindig egy nagyon fontos megerősítés, hogy van szükség a munkánkra.”

Dr. Keresztúriné Kististók Tímea

Dr. Keresztúriné Kististók Tímea, a Makói Városi Televízió ügyvezető igazgatója rávilágított az országos és a helyi médiumok kapcsán egy nagyon fontos különbségre: „Mi itt nem tehetjük meg azt, hogy egy vágó csak vágó legyen, egy operatőr csak operatőr legyen. Itt kettő az egyben, három az egyben, négy az egyben emberek dolgoznak. Én sem csak ügyvezetője vagyok ennek a televíziónak, hanem arca, műsorvezetője, szerkesztője, marketingese is. Ennek ellenére megpróbáljuk színvonalasan végezni a munkánkat, és a kész terméket 6 órától este 8-ig megtekintheti a kedves néző.”

Dr. Radetzky András (kép forrása: firtos.hu)

A Helyi Rádiók Országos Egyesülete a magyarországi helyi rádiók szakmai, érdekvédelmi szervezete. Jelenleg 50 tagot számlál. Az Egyesület elnökségének elsődleges célja, hogy a tagrádiók vezetőivel közösen a rádiózás hagyományát fenntartsa, értéket teremtsen és érdeket képviseljen. Feladatunknak tekintjük a helyi rádiók tevékenységének, szakmai munkájának, valamint reklámpiacon való megjelenésének összehangolását. Dr. Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese 2016 óta látja el a HEROE elnöki feladatait. Az elnök így fejtette ki véleményét: „A sajtó jóval több, mint puszta szórakozás. A sajtó tulajdonképpen a modern polgári demokráciában a hatalom kontrolljának, ellenőrzésének lehetőségét adja. Nem véletlen, hogy 1848-ban vagy 1956-ban a média nagyon fontos szerepet játszott. Soha nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a sajtó befolyásmentes, tárgyilagos és objektív működése az a napi szórakozáson túl tulajdonképpen a demokráciánk építőköve és legfontosabb garanciája.”

ÉR.