A Selyemút szőlőskertje

Dr. Felföldi Szabolcs tudományos munkatárs végzettségét tekintve régész, történész és magyar őstörténet előadó. Kutatási területei közé tartozik a Kárpát-medence és Belső-Ázsia népvándorlás kori története és régészete, illetve a Selyemút története és régészete. Ez utóbbiról szólt mostani előadása, a Korok, kultúrák, lelőhelyek régészeti előadássorozat keretében.

Az ősi Selyemút, mely Kínát kötötte össze a Római Birodalommal, nem pusztán kereskedelmi útvonalként szolgált, de a kultúrák, az eszmék, a vallások érintkezésének különleges színtere volt. Titokzatos, homokba temetett városai a régészeti kutatás homlokterébe a 20. század legelején kerültek, többek között a magyar Stein Aurél belső-ázsiai expedícióinak köszönhetően. Ő volt az, aki nemcsak felfedezte, de több ízben ásatásokat is folytatott egy, a Takla-makán sivatag szívében elhelyezkedő romváros, Nija maradványai között.

Az egyedülálló épségben megmaradt rommezőt a Selyemút Pomejiének is tartják sokan, a rendkívüli állapotban megmaradt régészeti leletanyaga miatt. Itt nem csupán sírleletek, felmenő, festett falú különleges házak, de több száz írott dokumentum is előkerült, ezek – a régészeti leletanyaggal karöltve – egyedülálló képet vetnek egy 4-5. századi Selyemúton élő közösség vallási életére, kereskedelmére, jogszokásaira, mindennapjaira. Stein Aurélt lenyűgözte az érzés, hogy a sivatag száraz klímájának köszönhetően nemcsak az épületek és régészeti leletek, de az épületeket körülvevő gyümölcsösök, szőlőskertek is szinte teljes épségben vészelték át az azóta eltelt 1600 évet.

A Határtalan régészet című folyóirat főszerkesztője a régészeti magazin legújabb lapszámát is bemutatta ezen az estén. A szegedi Móra Ferenc Múzeum kiadásában tavaly nyáron indult útjára a Határtalan Régészet című folyóirat, melynek fókuszában a régészet áll, míg a „határtalan” jelző a témákra vonatkozik, amiknek tudományterületeken átívelő, térbeli és időbeli kiterjedtségére utal. A negyedévente megjelenő magazin aktuális lapszáma az istenek világával és a különböző népek vallásával foglalkozik. Címlapján a szegvár-tűzkövesi idol, a „sarlós isten” szerepel, de képregény, recept, filmleírások is találhatóak az újságban. A következő lapszámban a Vikingek lesznek a középpontban, hajóikról, fegyvereikről, de a honfoglaló magyarok és a Vikingek kapcsolatáról is szó lesz benne.

RV