Rózsasándor betévedt a könyvtárba

„S nem is telt belé hosszú idő, mikoron a világban újra kisiklott az igazság gőzmozdonya, és egy, csak egy legény taszíthatta vissza a sínekre. Mert az igazság, bármit állítsanak is a széplelkek, gyönge és védtelen élőlény, s hiába halad eltökélten a maga útján, oly könnyű kibillenteni egyensúlyából, akár a fél lábon ugráló gyermeket. Ha pedig egyszer kibillent, szörnyű nehéz újra pályára állítani, elhárítani előle az akadályokat. A legtöbb esetben annyira nehéz, hogy voltaképpen lehetetlen.
Rózsasándorról is sokan állítják, hogy valójában önző, kegyetlen, más kincsére, jószágára áhítozó, a pórnéppel mit sem törődő garázdaként élte az életét. Szerencsére azért akadnak szép számmal, akik nem dőlnek be az ilyesféle alaptalan híreszteléseknek, tudományosnak álcázott propagandaszólamoknak, s olyannak őrzik lelkükben az érdemes, nemes betyárt, amilyen a valódi valóságban volt. Ezek a történetek elsősorban nekik szólnak.”
A fenti idézet lehetne a hosszabb, kicsit filozofikus válasz arra a kérdésre, kiknek íródott Bene Zoltán Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai című műve.
Pénteken, a hódmezővásárhelyi bemutató alkalmával kérdésünkre egy rövidebb verzióval is előállt az író: „Mindenkinek, aki elolvassa.”. Ez lehet akár gyermek, akár felnőtt. A könyv egy gyermekfolyóirat felkérése született történetfüzérből nőtte ki magát, hamar kiderült, hogy a szöveg maga inkább a felnőtteket szólaltja meg, de Török Eszter nagyszerű, vicces, mégis gondolatébresztő és rengeteg utalást magukban hordozó illusztráció a kisebbekhez viszi közelebb a művet.
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy Bene Zoltán Rózsasándora (nem véletlen az egybeírás) mennyiben kötődik az általunk ismert, vagy ismerni vélt Rózsa Sándorhoz, aki 1813-ban született Röszkén és 1878-ban halt meg Szamosújváron, és az egyik legismertebb, leghírhedtebb betyár, egyesek rablógyilkosnak, mások a nép hősének tartják. Bene Zoltán megadta az est folyamán a választ: vannak hasonlóságok az eredeti figura és saját főszereplője között, de nincs teljes egyezés. „Az én Rózsasándorom inkább egy esszenciája az eredetinek, egy lehetséges világ lehetséges Rózsa Sándora” – fogalmazott a Németh László Könyvtárban a szerző.
Ahogy a könyv képanyaga, úgy az írás maga is rengeteg irodalmi és egyéb utalást foglal magába. A cím rögtön felidézheti az olvasóban Cervantes legismertebb regényhősét, Don Quijotét („az elmés nemes” – „az érdemes, nemes”), illetve az alcím (Betyárpikareszk) pedig egy kedvelt irodalmi műfajt, az utazóregényt jelöl meg.
A pénteki esten a szerzővel Diószegi Szabó Pál költő beszélgetett, illetve Bajnócziné Rácz Éva olvasott fel a regényből.
A könyvbemutatóval kezdődött meg Hódmezővásárhelyen a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó rendezvénysorozat.
ÉR.