Eifert János mesterkurzusának kiállítása

A fotográfia történetét – Eifert János szerint – nevezhetjük sikertörténetnek is. Az angol Henry Fox Talbot 1839. január 31-én bemutatta a londoni Royal Society-nek negatív-pozitív eljárását, majd ugyanezen év augusztus 19-én ismertették a Francia Tudományos és Művészeti Akadémia együttes ülésén Joseph Nicéphore Niépce és Louis-Jacques-Mandé Daguerre fényképrögzítési eljárását. Miután a francia állam a találmányt életjáradék fejében megváltotta, a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel. Már ekkor lehetett sejteni, hogy a fotográfia világhódító útja elején áll. Hatalmas sikerét jól példázza, hogy alig egy évvel a bemutató után, 1840-ben már több mint 20 nyelven jelent meg leírás róla, többek között magyarul is. Azóta könyvtárnyi irodalom, különböző szintű iskolák, tanfolyamok, előadások segítik a technikai és esztétikai ismeretek magas szintű megszerzését. A modern média oktatás része lett a fotográfia, mint művészet.

A professzionális képzés mellet az ismeretek elsajátítása autodidakta módon is történhet. Ugyanakkor világszerte jól működik az amatőr-mozgalom, hiszen a fotóklubok, csoportok és közösségek ösztönző ereje számos tehetséget segített kibontakozni. A rendszeren meghirdetett hazai és nemzetközi fotópályázatokon kiemelkedő munkákkal is találkozhatunk. Egy-egy kitűnő felvétellel nagyon nehéz kitűnni, hiszen naponta milliárdnyi felvétel készül fényképezőgéppel és mobil telefonnal. Sok közülük megjelenik a közösségi oldalakon (Facebook, Twitter, Network, Flickr, Tumblr, Posterous, Foursquare, Instagram), ahol lehet „lájkolni”, tetszést nyilvánítani, vagy megjegyzéseket hozzáfűzni. Sokan küldik képeiket hazai és nemzetközi fotópályázatokra, ahol hozzáértő szakemberekből álló zsűri választja ki a legjobbakat, és a díjra érdemeseket. Megszűnik a profi és amatőr közti különbség, csak a kép számít. A szervezők az elfogadott képekből kiállítást rendeznek, katalógus is készül – így a közönség megismerheti a tehetséges munkákat, és megjegyezheti készítőik nevét. Legutóbb például, a Pannonia Fotográfiai Társaság (Photography Society Pannonia) a FIAP, a PSA és FZS védnökségével meghirdetett 3. PANNON REFLECTIONS 2016 nemzetközi fotópályázatára a világ 48 országából összesen 4419 fotó érkezett.

Ezen a pályázaton két Eifert-tanítvány szerepelt sikeresen: Csörögi Dóra két kategóriában egy-egy aranyéremmel (FZS Gold medal) gazdagodott, Gyöngyösi János pedig a FIAP különdíját (FIAP Honorable mention) kapta. Aczél Péter szintén nagy „arany-gyűjtő”, de Tóth Brigitta, Pivonka Kriszta, dr. Tóta Krisztián, Rostás János, Papp Zoltán, Józsa Károly és más tanítványok sem a kölcsönzőből hozatják nemzetközi elismeréseiket.

Kőműves Kata már rég kinőtte az „iskolát”, önálló kiállításai nagyszerűek és csodálatosak. Személyiségében – Horváth Árpád megfogalmazása szerint – érzékenység, harmónia, kíváncsiság és vibráló szenvedély kapcsolódik az ötödik „őselemmel”: a tökéletességre való elszánt törekvéssel. Gimesi András Gime – akit a fotográfia Picasso-jának is nevezhetünk – egyéni látásmódját érvényesíti önálló kiállításainak koncepciójában. Darab Dénes – nem mellesleg a Magyar Nemzeti Balett táncművésze – a Budapesti Olasz Kultúrintézet Xenia Galériájában „dobott nagyot”: Improvizációk – A balett és a geometria között c. első önálló kiállításán mindössze 16 fekete-fehér fényképet mutatott be, amelyek azonban hosszan élnek majd a tárlat-látogatók emlékezetében. Sz. Kiss Márta különleges technikával (vakolás, akrilfestés vászonra, farostlemez) dolgozik, a fotográfia és a képzőművészet kölcsönhatásában. Firenzei kiállításán most éppen ezek a képei szerepelnek.

Ma már kétségtelen, hogy a fényképezés a XIX. század legnagyobb találmánya, és művelői számára szerteágazó, különféle témákat és műfajokat, a legváltozatosabb eszközhasználatot és technikát igénylő alkotó tevékenység. Fizika, kémia, geológia, csillagászat, anatómia, pszichológia, technika és esztétika, ember és környezete, teste és lelke, és még sok minden – bármennyire is meglepő megállapításnak tűnik – a fotográfiában fókuszál. Akár mesterségként, művészetként, tudományként, hitként, vagy a kommunikáció eszközeként „használjuk” – a világ, benne önmagunk megismerésének és megörökítésének eszközét jelenti.

Nagy kérdés azonban, hogy megtanulható-e művészi fokon a fényképezés?

Eifert János, akinek a tanítványaival közös kiállítását láthatjuk a Benczúr Galériában, a kérdésre így válaszol: „Bár évtizedek óta tanulom és tanítom a fotográfiát, olykor kézzel fogható eredménnyel, mégsem vágom rá könnyedén az igent. A tapasztalat mondatja velem, hogy a mesterség-művészet eszközeinek birtoklása mellett – hogy mások számára is élményszerű képeket készíthessünk – még az isteni szikra is szükséges. De a szabályokat – amelyek persze felrúghatók – meg kell ismerni.

Mesterkurzusaimon nem a száraz, a szabályokra épülő tudnivalókat sulykolom. A hallgatók kreatív együttműködésével, a fényképezés örömét ízlelgetve, szinte észrevétlenül fejlesztjük képességeinket. Az alapokat jelentő technika, a fontos esztétika, a kihagyhatatlan képelemzés, a nélkülözhetetlen fotótörténet, valamint az elengedhetetlen praktikus tanácsok segítenek bennünket, hogy a látvány mögött a lényeget felfedezzük, és hogy mások számára is élményt jelentő képeket készíthessünk. És ne feledjük: a fotóművészet nemcsak a pillanat művészete, hanem a gondolkodásé is.”

A kiállítók – Aczél Kristóf, Aczél Péter, Bajkó Csaba, Bakki Zsolt, Bernáth Bizsu, Csörögi Dóra, Dajka Margit Judit, Darab Dénes, Durbák Zsolt, Eifert János, Gimesi András Gime, Gyöngyösi János, György Irma szobrászművész, Józsa Károly, Kőműves Kata, Laki Zoltán, Magyar László, Olasz Ágnes, Osbáth Tünde, Pamuk Dóri Puma, Papp Károly, Papp Zoltán, Peti Péter, Pivonka Kriszta, Rostás János, Roszkos János, Sz. Kiss Márta, Szendrei Tibor, dr. Tóta Krisztián, Tóth Brigitta, Tóth Katalin, Wollner Tibor és Zih Kata – képeik alapján a fenti kérdésre mintha igennel válaszolnának.

A kiállítást Vadócz Zsuzsa rendezte, és február 6-ig tekinthető meg a Benczúr Ház galériájában (1068 Budapest, Benczúr u. 27.), hétköznapokon 10.00-18.00 óráig. Csoportos látogatás esetén időpont-egyeztetés javasolt: 322-4240

Forrás: Benczúr Ház