Évértékelő Erdős Norberttel

A békéscsabai képviselő, aki a Békés Megyei Kormányhivatalt vezette, ma az Európai Unió Mezőgazdasági Bizottságának tagja. A képviselő a legújabb adatokról, tényekről és a Brüsszelben, Strasbourgban folyó magyar lobby eredményességéről tájékoztatott. Magyarország közép-európai szerepe erősödik, exportunk növekszik, az unión kívüli országokkal új kereskedelmi kapcsolatokat építettünk s ma már egyre hangsúlyosabbá válik a feldolgozott élelmiszerek kivitele. Erdős Norberttel készített interjúnkat két részletben közöljük.

1. Az elmúlt évben hogyan alakult az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása, az unió tagállamai között hol áll Magyarország?

A 2016-os év felemás módon sikerült az európai gazdák számára. A gabonanövények terméseredményei – ez alapján szokták értékelni az EU mezőgazdasági kibocsátását – vegyes képet mutatnak. Nyugat-Európában siralmasan alakult a betakarítás. Franciaország és Németország egyes régióiban a rossz időjárás – hideg és esős idő – miatt a terméskiesés elérte az átlag 50 százalékát. Egész Franciaországot tekintve a betakarított búza mennyisége 30 százalékot csökkent az előző évhez képest. Ezért az EU 28 búzatermése 10 százalékot esett 2015-höz képest, míg a repce 9,2 százalékkal. Ez utóbbit elsősorban a kontinensre behurcolt növényi kártevők sújtották, amely elsősorban a megfelelő neonikotinoidnövényvédőszerek hiánya miatt alakult ki. Különösen az Egyesült Királyságban alakultak ki komoly problémák a nagy repcebolha inváziója miatt. Ne felejtsük el, a három legismertebb neonikotinoid hatóanyag jelenleg ideiglenes uniós tilalom alatt áll, s jövőre lesz talán döntés a végleges sorsukról. A közép-kelet-európai tagállamokban ellenben rekordtermésre került sor, különösen Romániában és Magyarországon.

Az agrárexport ellenben megugrott az utóbbi években. 2013 óta, amikor lekörözte az USA kivitelét, az EU világviszonylatban továbbra is a legfontosabb agrár-élelmiszeripari exportőr. Azexport 2015-ben elérte a 129 milliárd eurót, ami azt jelenti, hogy az EU-bólexportált összes áru több mint 7százaléka az agrár-élelmiszeriparból származik.A kereskedelmi többlet nettó 16 milliárd euróvolt. Az uniós kivitel jó teljesítményének legmeghatározóbb tényezője az export diverzifikációja. Az új piacok keresése melletterősödtek a meglévő partnerekkel fennálló kereskedelmi kapcsolatok: az export össznövekedésénekmintegy fele a Kínával folytatott kereskedelem növekedésének köszönhető. Jelenleg az EU 28tagállamából származó agrár-élelmiszeripari export első öt célországa az Egyesült Államok, Kína,Svájc, Oroszország és Japán. 2015-ben a minőségi uniós termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról – többek közöttMarokkóval – kötött megállapodásoknak köszönhetően szintén növekedtek az exportlehetőségek.

2. Mely mezőgazdasági ágazatok teljesítenek a legjobban?

Az értékláncvalamennyi részéről származó változatos termékskála jól mutatja az ágazat sokszínűségét. Amezőgazdasági takarmányok és élelmiszerek közül különösen erős a borok, a gabonafélék, a hús, azolívaolaj és a tejtermékek exportja, valamint az export értékének egyharmada italokból ésélelmiszeripari termékekből, például tésztafélékből, csecsemőknek szánt ételekből és más feldolgozotttermékből származik. Az exportérték a sovány tejpor esetében csökkent a legnagyobb mértékben. Az oroszimporttilalom ugyanis legsúlyosabban a tejtermék-, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatot sújtotta.

Magyarországon a mezőgazdaság az egyik leggyorsabban növekvő ágazat, a nemzetgazdasági növekedés hajtómotorja volt 2016-ban.Az első háromnegyedévben a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene 17,9 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően 0,6 százalékponttal járult hozzá a 2,1 százalékos GDP-növekedéshez. Idén búzából 5,6 millió tonnát takarítottak be a gazdák, 5 százalékkal többet, mint egy éve. Az 5,4 tonnás hektáronkénti hozam pedig szintén kiugróan jónak számít. Repcéből 809 ezer tonna került a magtárakba, 57 százalékkal több, mint 2015-ben, ugyancsak rekord, 3,2 tonna/hektáros átlaghozammal. Az őszi betakarításnál a kukorica termésmennyisége meghaladja a 9 millió tonnát, napraforgóból 1,8 millió tonnát takarítanak be, 20 százalékkal haladva meg az előző év és 28 százalékkal a 2011 és 2015 közötti évek szintjét. Ezzel Magyarország idén az Európai Unió legnagyobb napraforgó-termelője, a közösség termésmennyiségének 22 százalékát adja.Az állatállomány növekedése vegyes képet mutat. A szarvasmarha-állomány a tejpiaci válság ellenére is tovább növekedett, folytatódott a juhok számának bővülése is, míg a sertésállomány elmaradt az egy évvel korábbitól, bár itt várhatóan változás következik be, mert a sertés ára emelkedésnek indult.

A mezőgazdasági ágazat exportteljesítménye 8 milliárd euró körül van, amely várhatóan növekszik majd, ha a mezőgazdasági árak emelkednek. Különösen jó hír, hogy a magyar agrárexporton belül az elmúlt években a feldolgozott termékek aránya 60 százalékról 80 százalékra emelkedett.

3. Kanada szabadkereskedelmi tárgyalásai során milyen pozíciót vettek fel a németek és a franciák, milyen érvek mellett tárgyaltak a spanyolok?

A közelmúltban még kérdéses volt, hogy az Európai Unió egyáltalán megköti-e Kanadával a szabadkereskedelmi megállapodást, a CETA-t. A vallon parlament először megvétózta az uniós állam- és kormányfők egyhangú döntéshozatalát a kérdésben, majd intenzív tárgyalásokat és számos biztosítéknak – például a kanadaiak marhahús exportra vonatkozó nyilatkozata vagy Belgium joga, hogy az egyezményben alkalmazott új típusú választott-bíráskodási rendszer kapcsán az Európai Bíróság hivatalos állásfoglalását kérje – a beépítését követően végül áldását adta az ügyletre. Más tagállamok is gondolkodtak az egyezmény aláírásának a késleltetésén, Szlovénia, Lengyelország, Ausztria és Németország mellett hazánk is. Ezek a tagállamok végül hivatalos nyilatkozatokat fűztek az egyezményhez, többek között a GMO-mentesség biztosítása, az állat- és növényegészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírások sérthetetlensége, valamint a választott-bíráskodási rendszer működtetése tekintetében. Németországban a szociáldemokraták vonakodtak a CETA támogatásától, de miután a kanadai külkereskedelmi miniszter ellátogatott az októberi kongresszusukra, végül elálltak az elfogadás útjából. Az osztrák kormányt a német kancellár győzte meg végül a támogatásról.

A spanyolok, a franciák az olaszok támogatták a kialakult megállapodást, hiszen a legfőbb mezőgazdasági érdekük, az uniós eredetvédett termékek Kanadán belüli jogi védelme biztosításra kerül. A szellemi tulajdonjogok területén a CETA érdemben erősíti tehát az EU számára fontos és az uniós mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó földrajzi eredetnevek oltalmát Kanadában. Sikerült rendezni például a szegedi szalámi és szegedi téliszalámi földrajzi eredetnév kanadai használatának lehetőségéhez kapcsolódó problémákat is, amelyek két bejegyzett, kanadai tulajdonban levő, ütköző védjegyhez kapcsolódtak.

A választott-bíráskodást illetően a kanadai kormány teljesen elfogadta az EU új beruházásvédelmi modelljét, több ponton javítja a fogadó államok pozícióját a beruházóéval szemben. Az új modellállandó beruházási bíróságot állít fel (InvestmentCourt System), erősíti az átláthatóságot és szigorú összeférhetetlenségi valamint professzionális szabályokon keresztül csökkenti a bírói részrehajlás és hibás ítéletek kockázatát. A bírókat a szerződő felek – tehát az államok – választják ki és hagyják jóvá, e folyamatban a beruházóknak immár nem lesz szerepe. Van fellebbviteli fórum, amely ugyancsak csökkenti a megalapozatlan végső ítéletek valószínűségét. Végül egyértelműen rögzítésre kerül az államok szabályozási jogát, tehát azt, hogy az államok a közcélok érdekében: közegészség, közbiztonság, környezetvédelem, közerkölcs, szociális védelem, fogyasztóvédelem, a kulturális sokszínűség védelme, meghozhatják a szükséges jogszabályokat, a közérdek nem rendelődhet alá a külföldi beruházók érdekeinek.

Az Európai Unióban, Magyarországon vannak a legnagyobb amerikai vetőmag termeltető és feldolgozó beruházások. Nekünk, magyaroknak mit hozhat az amerikai megállapodás?

A TTIP néven futó szabadkereskedelmi tárgyalások már 2013 ősze óta folynak, de érdemi előrelépést eddig kevés területen sikerült elérni, s a legproblémásabbak között számon tartott mezőgazdaság területén pedig egyáltalán nem. Donald Trump elnökké választásával az esélyek még inkább csökkennek majd, hiszen az új államfő a már megkötött USA-Csendes-óceáni (TTP) szabadkereskedelmi megállapodástól is vissza kíván táncolni az amerikai hazai ipar feltámasztása érdekében.

Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságában szoros figyelemmel kísérjük a szabadkereskedelmi tárgyalások alakulását, s azonnal felemeltük a hangunkat, amennyiben bármilyen, a gazdákat és a fogyasztókat károsító vagy veszélyeztető lépésre került volna sor. Uniós képviselőtársaim közül szinte mindenki nyugtalan volt az EU-s mezőgazdaság jövője miatt. Egyrészt az amerikaiak nem voltak hajlandóak hatékony védelemben részesíteni az uniós eredetvédett élelmiszereket az USA piacán. Másrészt kiderült, hogy szinte lehetetlen összhangba hozni az amerikai és az EU-s élelmiszerbiztonsági szabályokat, így pedig kérdéses, hogyan lehetne megóvni az európai és a magyar fogyasztókat a mi előírásaink szerint nem biztonságos import élelmiszerektől. Nagy a félelem a génmódosított szervezeteknek az EU belső piacára történő behatolásától. Tavaly decemberben, az amerikai szövetségi agrárminiszter, Tom Vilsack látogatásakor felszólalásomban egyrészt az európai eredetvédett termékek amerikai fél részéről történő elismerését, másrészt a kereskedelmi választottbíráskodás témájának az elvetését kértem az amerikai féltől. A magyar emberek különösen ez utóbbi miatt nyugtalankodnak. Attól félnek ugyanis, amennyiben a magyar állam nem engedi be piacára a hormonnal kezelt marhahúst, a klórral mosott csirkehúst vagy a génmódosított szervezeteket, súlyos kártérítést kell majd fizetnie a panaszos nemzetközi vállalatoknak egy ilyen vitarendezési eljárást követően. Ez esetben nem a CETA kapcsán elfogadott modellről beszélünk, hanem még a régi gyakorlatról, amikor a perben részt vevő felek jelölték ki a magán-választottbíróságot és nem voltak állandó bírák sem. Közösen küzdünk a nemzetközi kereskedelmet a fideszes delegációból felügyelő Szájer József és a környezetvédelemmel foglalkozó Hölvényi György képviselőtársaimmal, hogy csak a magyar nemzeti érdekekkel összhangban álló szabadkereskedelmi megállapodások szövegei kapják meg a szükséges jóváhagyást a Parlamenttől.

Ami a vetőmagot illeti, a magyar export a világ vetőmag-kereskedelmének több mint 10 százalékát adja és Magyarország a világ hatodik legnagyobb vetőmag termelője. A döntő részben nemzetközi vállalatok által uralt magyar vetőmagtermesztés ezt a pozíciót a kiváló természeti adottságoknak, a kiemelkedő magyar szaktudásnak és a vállalatok által behozott legújabb technológiának köszönheti. Az ágazat prosperitásához, versenyképességéhez a folyamatos innováció és a GMO-mentesség komoly mértékben járul hozzá. Úgy látom, hogy ösztönözni kell a magyar piacon a minősített (fémzárolt) vetőmagok arányát, mivel a gazdálkodók a búza vetésénél csak 20-25 százalékban használnak fémzárolt vetőmagot, míg a kívánatos 45-55 százalék részarány lenne. Emellett Magyarországon az öntözött területnek a kívánatostól elmaradó nagysága a vetőmag előállítás növekedésének szakmai korlátja, mivel az öntözhetőség a termelésbiztonság egyik legfontosabb eleme. Ezért a vidékfejlesztési programban a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére szolgáló pályázati keretösszeg: 49,5 milliárd forint.

5. Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar külügy, Szíjjártó Péter miniszter nem csak uniós szinten, de a világsajtóban is rendszeresen szerepel. A környező országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok, ezen belül az agrárkapcsolatok az elmúlt évtizedekben a legnagyobb lökést kapták. Hogyan fogadják ezt az unióban, mit érzékel a Mezőgazdasági Bizottságban, Brüsszelben?

Az Európai Parlamentből is világosan látszik, hogy a jelen európai gazdasági és főleg politikai válság közepette Közép-Európa szerepe felértékelődött. Orbán Viktor miniszterelnöknek is köszönhetően a Visegrádi Négyek formációja jelentősen megerősödött, s ezek az országok már nem hagyhatóak ki a legfontosabb uniós döntésekből – menekültválság megoldására törekvés, EU-orosz és EU-török viszony, energetikai kérdések -, s a véleményük gyakorlatilag már az közös uniós fellépés motorja. Látszik az is, hogy a V4 körül elhelyezkedő tagállamok: Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Románia, Bulgária és a balti államok egyre több kérdésben csatlakoznak az új centrumhoz. Különösen a mezőgazdaság területén gyakori a közös fellépés. Az Agrárminiszterek Tanácsában lassan alig van már jelentős kérdés, amiben ezek az országok ne közösen lépnének fel. Ennek jó példája a vidékfejlesztési uniós források menekültválságra történő – egyelőre önkéntes alapú – átcsoportosításának a kísérlete, amikor ezek az országok egy közös politikai nyilatkozatot fogadtak el ennek a megakadályozása érdekében.

Hadd ragadjak le ennél a kérdésnél, hiszen számomra is jelenleg ez az egyik legfontosabb ügy. A Közös Agrárpolitika alapját képező uniós jogszabályok módosítását tartalmazó európai bizottsági javaslat szerint a jövőben lehetővé válna, hogy a tagállamok önkéntes alapon a strukturális alapok – beleértve a vidékfejlesztési alapot – forrásaiból fedezhessék a szociális és demográfiai változások okozta válsághelyzetek kezelését. Képviselőként és az agrárium brüsszeli „nagyköveteként” vallom, hogy nekünk kötelességünk biztosítani, hogy a Közös Agrárpolitika forrásait ténylegesen a gazdák és a vidéki polgárok kapják. A migrációs válság az EU szociális politikája alá tartozik, amely az agrárpolitikától teljesen elkülönülő költségvetéssel és szabályozással bír az EU alapszerződésében. Ezt a legrászorultabbak támogatási programjának a 2013-as átcsoportosítása is bizonyítja. Ezért folyamatosan követelem mind a Parlamentben, mind PhilHoganagrárbiztosnál, hogy ezt a javaslatot sürgősen vessék el.

6. Mennyiben tudunk mi magyarok közreműködni és segíteni a nyugat-balkáni térség országainak a csatlakozási szerződések előkészítésében a mezőgazdasági vonalon, milyen problémákkal foglalkoznak most?

Először is hadd említsem meg, hogy novemberben határon túli magyar képviselőtársaimmal együtt vendégül láthattam vajdasági, felvidéki, muravidéki, erdélyi és kárpátaljai magyar gazdaszervezetek vezetőit Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A megbeszélésen Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének az elnöke is részt vett, aki a szerbiai földalapú támogatás rendkívül alacsony voltáról – mindössze 35 euró hektáronként, míg ugyanez Magyarországon 224 euró körül van – ejtett szót, másrészt megköszönte a magyar kormány bőkezű, évente 50 milliárd forintot kitevő támogatását. Deli Andor képviselőtársam ehhez hozzátette, hogy valóban nehéz a megélhetése Szerbiában a földművelőknek, hiszen az alacsony állami támogatás miatt nehezen tartják a versenyt az uniós termelőkkel szemben. Továbbá jövőre várhatóan megnyílik a szerbiai termőföldpiac az uniós polgárok előtt, ami új kihívások elé állíthatja majd a gazdákat.

Az ottani magyar kisebbség helyzetének és életkörülményeinek a jelentős javítása a szívügyem, ezért a nyugat-balkáni országok közül tehát elsősorban Szerbia uniós csatlakozása fontos a számomra. Minden rendelkezésre álló eszközzel segítek a vajdasági magyar gazdáknak az uniós előcsatlakozási források, az IPARD, minél jobb lehívásában és más uniós vetületű problémáik megoldásában. Egyébként a délvidéki magyaroknak óriási segítség, hogy a fideszes európai parlamenti képviselők megválasztására „nemzeti lista” alapján került sor. Nagy öröm számomra, hogy felvidéki, erdélyi, és kárpátaljai magyar képviselőtársaim mellett Deli Andor vajdasági képviselőtársammal is közösen dolgozhatunk az anyaországi és a határon túli magyarság érdekében.

Természetesen a többi nyugat-balkáni ország, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Albánia uniós csatlakozására is minél előbb sort kellene keríteni, hiszen a térség törékeny békéjének és biztonságának megtartása és erősítése mindannyiunk számára nemzeti és európai érdek. Szomorúan látom, bár e országok közül többen – főleg Szerbia – már most csatlakozhatnának az EU-hoz, de erre az EU most egyáltalán nem áll készen.

folytatjuk…

Szilágyi Bay Péter