Gazdatanácskozás Székelyföldön

A konferencián felszólalt Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, aki azokról a nemrégiben elfogadott törvényekről beszélt, melyek számos területen előrelépést jelenthetnek a gazdák számára. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke pedig kiemelte, hogy elsősorban tudástranszferre van szükség – adta hírül Magyarország Főkonzulátusa
Csíkszeredából.

A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) 21 magyarországi, horvátországi, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai, ukrajnai ésromániai magyar agrárszervezetet tömörít. A szövetség célkitűzése Kárpát-medencei viszonylatban a magyar gazdaszervezetek kapcsolattartásának elősegítése, tevékenységeik összehangolása.

A KEF tagok megállapodtak arról, hogy az egyeztető fórum tagszervezeteihez tartozó külhoni magyar gazdák pártoló tagként felvételt nyerhetnek a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamarába. Ezt a kamara, korábbi alapszabály-módosításával teszi lehetővé a Kárpát-medencei gazdák számára mindössze kétezer forintos éves tagdíj ellenében.

Győrffy Balázs, a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: elsősorban információval tudják segíteni a határon túli gazdákat. A nagyoknak piacszerzéssel, exportlehetőségek felkutatásával, a kicsiknek pedig szaktanácsadással tudnak a segítségére lenni.

Új tagok felvételéről is döntött a plénum, a döntést megelőzően a felvételi kérelmeket véleményezésre megküldik a területileg illetékes régió tagszervezetei számára.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke üdvözölte a NAK kezdeményezését, mert szerinte ez is biztosítja a magyarság összetartozását. Az elnök úgy véli, hogy a Kamaránál felhalmozott tudás és a szakmai igazgatóságokon folyó munka erős kapocs lesz minden magyar gazda között. Úgy véli, csak jól szervezett, összetartó, egymás tevékenységét segítő magyarság képes a jelen kihívások között talpon maradni.

A fórumon bejelentették azt is, hogy a KEF keretében minden magyar területet képviselő szervezet részéről egy-egy képviselőnek lehetőséget teremtenek arra, hogy személyesen ismerhessék meg a Copa-Cogeca – az európai gazdák és szövetkezetek érdekképviseleti szervezetének – munkáját.

Az eseményen jelent volt Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is.Helyettes államtitkár asszony előadásában kihangsúlyozta, hogy az idei évben a Földművelésügyi Minisztérium a Miniszterelnökséggel együttműködve elindította a hiánypótló falugazdász programot. A kapcsolattartó, információátadó és érdekvédelmi szerepkörön belül a falugazdászok felvállalják a gazdaságok bejegyzési jogszabályokkal kapcsolatos ügyintézését, tájékoztatását, tanácsadását, az agráriumot érintő pályázati, eszközbeszerzési lehetőségek figyelemmel kísérését és az azokról való időbeni tájékoztatást és tanácsadást, valamint szervezési és egyéb ügyek intézését is. A falugazdász program mellett a tárca tanyafejlesztési programjának határon túli kiterjesztése is említésre került, amely szintén a külhoni gazdák megerősödését segíti.

A zárt ülést követőenagrárkonferenciára került sor szerveztünk, melynek elsődleges célja volt a KEF és a NAK népszerűsítése a helyi gazdák körében. A rendezvényen a gazdák tájékoztatást kaptak a pártoló tagság lehetőségéről, a MAGOSZ tevékenységéről, a Copa-Cogeca-ról, valamint előadások hangzottak el a helyi, székely gazdákhelyzetéről, fejlődési lehetőségeiről.

A konferencián felszólalt Tánczos Barna, Hargita megyei szenátor, akiazokról a nemrégiben elfogadott törvényekről beszélt, melyek számos területen előrelépést jelenthetnek a gazdák számára. Elmondta, hogy tovább szeretnék erősíteni a szövetkezeti mozgalmakat, illetve elérnék azt, hogy a nemzetközi üzletláncok kötelező módon értékesítsenek hazai, helyi termékeket is.

Elmondta, sikerült elérni, hogy adókedvezményt kapjanak az újonnan alakuló szövetkezetek, aa már működő szövetkezetek pedig – bizonyos feltételek mellett – öt évre mentesüljenek a nyereségadó megfizetése alól.  Terveik szerint a szövetkezetbe tömörült gazdák saját jövedelemadójuk befizetése alól mentesülnének, ugyanakkor a szövetkezetek aktív gazdakénti definiálása lehetőséget ad arra, hogy minden uniós támogatáshoz hozzáférjenek, melyek összegét visszaoszthatják a gazdáknak, szövetkezeti tagoknak bármiféle adókötelezettség nélkül. Mindezen lehetőségek akkor érvényesíthetőek, ha a gazdák összefognak, szövetkeznek, illetve ha jó minőségű, nagy mennyiségű áruval tudnak a piacon jelen lenni.

Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke szerint elsősorban tudástranszferre van szükség, és ebben a magyarországi agrárkormányzat nagy segítségükre van, kezdve a gazdaképzéstől a szakképzésen át egészen a felsőoktatásig. A megyeelnök szerint versenyképes tudás nélkül nehéz a problémákkal megküzdeni.

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere is felszólalt a rendezvényen. A polgármester szerint a térségben évszázadok óta meghatározóak a háztáji gazdaságok. A városvezető meglátása szerint ez a gazdálkodási forma mára fenntarthatatlanná vált, nem versenyképes.Úgy véli, hogy a mezőgazdaságban is túl kell lépni az egyszemélyes kezdeményezéseken, lépést kell tartani a kor kihívásaival.

Forrás: Magyarország Főkonzulátusa, Csíkszereda