Egyedülálló kiállításra készül Vásárhely

Jelet hagyni címmel nyílik meg november 27-én, vasárnap 15 órától a Kondor Béla gyűjteményes kiállítás Hódmezővásárhelyen, amely igazi különlegességekkel és kuriózumokkal várja a művészetek szerelmeseit.
A tárlat berendezése már csütörtökön megkezdődött, az utolsó simítások viszont még jövő héten is tartanak, mint Fertőszögi Pétertől, a kiállítás kurátorától megtudtuk, egy olyan alkotással is készülnek, amelyet korábban még sehol sem láthatott a közönség.
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvánnyal közös kiállítások sorában immáron ez a negyedik tárlat. Korábban a Koszta-kiállítás, a Barcsay-kiállítás is a közös munka eredménye volt, de a tavaszi klasszikus kiállítást is ide sorolhatjuk. A két művészt bemutató korábbi kiállítás kétségkívül komoly vásárhelyi kötődéssel bír, de Fertőszögi szerint Kondor Béla esetében sincs ez másként.
„Kondor Béla nem dolgozott Hódmezővásárhelyen és tulajdonképpen a város sem volt rá hatással. Inkább Kondor volt hatással Hódmezővásárhelyre. Életműve ugyanis elementáris hatással volt az akkori kortárs művészetre, így az akkori Őszi Tárlatok kortárs művészeire is. Évfolyam- és iskolatársai ugyanis folyamatos kiállítók voltak Vásárhelyen, elég csak Szalai Ferencre vagy Patai Lászlóra gondolni.” – mondta a kurátor.
A szervezők igyekeztek a kiállítást úgy összeállítani, hogy formájában újszerű legyen és másként mutassa be a művészt, mint a korábbi hazai Kondor-kiállítások. Ennek mentén az egyes termek egy-egy témát járnak körül, akár különböző technikákat is bemutatva.
Így előkerülnek a Kondorra jellemző univerzum szereplői, az angyalok, a kitalált lények, a szentek, próféták és királyok is.
A klasszikus művek között is barangolhat majd a látogató, azok között az alkotások között, amelyek a nagy elődök munkáinak átértelmezései. Egy másik teremben pedig az irodalom vagy éppen a művész és a zene kapcsolata mutatkozik meg grafikákban, festményekben. Mindkét művészeti ág fontos szerepet játszott Kondor Béla életében, hiszen maga is írt és játszott hangszeren.
A november 27-én nyíló kiállítás egyik érdekessége lehet Mohai Gábor és Binder Károly közös munkája, egy CD, amelyen Kondor versei kerülnek elő Mohai előadásában és Binder zenei aláfestésével. A művészek a megnyitón egy kis ízelítőt is adnak a hanghordozó anyagából.
A kiállításhoz emellett egy tanulmánykötet is készül Fertőszögi Péter és Horváth Gyöngyvér munkájaként. Ez a vásárhelyi kiállítás finisében mutatkozik be, amit követően a kiállítás anyaga a fővárosi Várkert Bazárba költözik.
A különleges hab azonban ennek a művészettörténeti finomságnak a tetején Kondor Béla murális művészetének bemutatása lesz. Korábban ugyanis még nem voltak egy helyen ezek a művek, amelyek között az ötletek és skiccek mellett a végső munkák is láthatóak lesznek. Két alkotás lesz csak, amely nem eredetiben mutatkozik be a közönség előtt; a balatonföldvári Szent Kereszt templom üvegablakai és a margitszigeti nagyszállóban lévő nem régiben felújított mű – ám ezek is megelevenednek majd a Tornyaiban.
Mindezek mellett pedig egy sokáig elveszettnek hitt alkotás, egy illusztris falfestmény, a Király, a Lovag és a Szerzetes is eredeti formájukban lesznek bemutatva. Az egykori Duna Intercontinental Budavár termébe készült alkotásról úgy hitték, hogy elpusztult, ám nem régiben mégis előkerült, most pedig restaurálás után, eredeti pompájában mutatják be Vásárhelyen.
szcs