Előadással búcsúzott Aszalai Ernő a szakmától

Még bele sem fogott Aszalai Ernő hivatalosan az előadásba már mesélt, ontotta magából az információkat. Ahogy érkeztek sorra az érdeklődők, rokonok, barátok, ismerősök, mindenki megállt a rögtönzött asztali gyógynövény bemutatónál, és kérdezgették az előadót, ez mire jó, mikor kell leszedni. És Aszalai Ernő csak mesélt, csak mesélt. Már-már erőszakkal kellett rábírni arra a hallgatóságot, hogy foglaljanak helyet a székekre.

Ilyen hangulatban telt az utolsó. Ernő bácsi szavait itták a jelenlévők, nemcsak azért, mert az általa közöltek mögött nagyon komoly tudás, tapasztalat húzódik, hanem mert élvezet hallgatni. Érződik, hogy nemcsak ismeri, szereti is azt, ami a szakmája volt.

„Tanyasi gyerek vagyok, alanyi jogon kaptam a természet adta információkat. Kezdettől fogva tudtam, hogy néz ki egy amerikai bivalykabóca, nem kellett könyveket elővennem. Ez az olthatatlan szerelem, ami a természet iránt akkor meggyökerezett bennem, el fog kísérni az életem végéig.” – fogalmazott Aszalai Ernő, aki a főiskolán szőlész-gyümölcsészként végzett, és utána automatikusan belekapaszkodott a gyógynövénytermesztésbe, illetve az ökológiai gazdálkodásba.

A búcsúzásra a kényszerűség vitte rá, megromlott egészségi állapota, ami már nem teszi lehetővé, hogy a szervezett ökológiai gazdálkodást, illetve az aktív munkát tovább folytassa. De mindenkit megnyugtatott Ernő bácsi, hogy az otthoni gyógynövényeit, amiből rengeteg akad, nem fogja ezután sem elhanyagolni.

ÉR.