Rétvári: példa a halasi emlékezéssorozat

A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum – Humán Szakképző Iskolája diákjainak szívhez szóló emlékműsora után Rétvári Bence, az Emberi Erőforrás Minisztériumának államtitkára mondott avatóbeszédet. Kiemelte, hogy Magyarországon csak idegen, külső hatásra jött létre diktatúra. A magyarok szabadságszerető nép, és a tragédiák mindig akkor történtek, amikor idegen ideológiák és más hatalmak megszállták hazánkat. A malenkij robotra való emlékezéssel több évtizedes adósságot törlesztünk, és a kormány számára ez kiemelten fontos feladat. Az államtitkár kiemelte, hogy a Pásztortűz Egyesület országosan az egyik legaktívabb civil szervezet a GULÁG-GUPVI emlékévben, és emiatt külön köszönet illeti őket. Reményét fejezte ki, hogy a Kárpát-medencében egyre több hasonló közösség lesz, amely ennyire fontosnak érzi az áldozatokra és közös múltunkra való emlékezést. Bányai Gábor országgyűlési képviselő a kiskunhalasi németek tragédiájáról beszélt és az áldozatokra való emlékezést hangsúlyozta. Fülöp Róbert polgármester bejelentette, hogy jövőre készül el a kommunizmus áldozatainak emlékműve. Végső István történész, a Pásztortűz Egyesület köszönetét fejezte ki az emlékév programjait támogatóknak és segítőknek. Elmondta, hogy bár Kiskunhalason nem élt nagyszámú német lakosság, akiket elhurcoltak és áldozattá váltak rájuk emlékezni kell. Viszont felhívta a figyelmet, hogy a városban, a szegedi úti laktanyában létesített gyűjtőtáborba viszont ezrével hozták a dunántúli, a felső-bácskai és a környékbeli németeket, és itt bevagonírozva Románián keresztül vitték őket a Szovjetunióba kényszermunkára. Az emléktábla leleplezése és megáldása után mécseseket helyeztek el az emlékezők.

Ezt követően a Halasi Csipkeházban “A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve Kiskunhalason” címmel emlékkonferencia volt. A magyarországi németek kitelepítésének körülményeiről és annak következményeiről beszélt Zinner Tibor, a VERITAS Intézet 1945 után időszakot kutató csoportjának vezetője. A Gulag, a málenkij robot és a szovjet fogság értelmezési kérdéseit tárta a hallgatóság elé Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese. A „német ügyről” és a kitelepítésekről adott részletes történeti képet Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja. A szovjet kényszermunkatáborokban elhurcolt magyarok létszámáról és ezek forrásairól tartott előadást Stark Tamás történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A Gulág kutatás időszerű kérdéseiről és eredményeiről számolt be Majorszki András történész, a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága elnöke. Végezetül a kiskunhalasi gyűjtőtábor történetének és a kiskunhalasi áldozatok létszámának forrásairól tartott előadást Végső István történész.

Forrás: Végső István

Fotók: Pásztor Gergely