„Az égi sakktábla mellett ír tovább”

Földvári László népművelő, helytörténész Hódmezővásárhelyen született 1941-ben. A helyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban állattenyésztési szak technikusi végzettséget szerzett, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, földrajz-népművelő szakon diplomázott. 1959 és 1961 között a Mérleggyárban ipari tanuló, majd 1965-től 1968-ig Székkutason, illetve Hódmezővásárhelyen volt főállattenyésztő. 1971-től 1973-ig a Gorzsai Állami Gazdaság telepvezetője, majd az Alföldi Porcelángyár termelésirányítója volt. 1978 és 1992 között a helyi Helyőrségi Klub igazgatója, majd 1992-től a Petőfi Sándor Művelődési Központ ügyvezető igazgatójaként dolgozott. 2016 júliusában, 75 éves korában hunyt el.
Borús Gábor a könyvtárban ismerte meg több mint húsz évvel ezelőtt. „Igazgató úr – így szólítottam őt – külső munkatársa volt a könyvtárnak, hiszen nagyon sok időt töltött el ott. Sokat beszélgettünk és hasonlóan láttuk a világot, így az évek során szinte barátivá vált a kapcsolatunk” – mondta el a könyvtár helyismereti munkatársa, aki a levéltárban járva, összeszámolta Földvári László publikációit. Összesen 15 kötete, 13 kézirata, valamint a Szeremlei társaság évkönyvében 23 cikke jelent meg.
Szigeti Jánost közel 64 éves ismeretség köti Földvári Lászlóhoz, akit fiatal korában ismert meg. A Bethlen Gábor Református Gimnáziumban egy évvel járt alatta. Ő a PMK egykori igazgatójának sakkmúltjáról beszélt. A gimnáziumban ragadta meg ez a sport, hiszen olyan tanárai voltak, akiket komolyan érdekelt a sakk. A régi sakkmesterekről is igyekezett információkat gyűjteni, majd később létrehozta a fegyveres erőknek nevezett sakk klubot, ahol mindenkit szívesen látott. Legendás tagjai is voltak ennek a szervezetnek.
Földesi Gyula egy általános iskolába járt vele, gyerekkoruk óta jó barátok voltak. A tánctanár elmondta: amit Földvári László gyerekként elképzelt, azt felnőttkorában is továbbvitte. Utolsó könyvén együtt dolgoztak, mely Vásárhely 100 éves futball történelméről szól, 1888-tól kezdődően. Most az a célja, hogy ezt a könyvet kiadja.
Földvári László színház iránti érdeklődésében Földesi Gyula és családja is „ludas” volt, hiszen édesapja színjátszással foglalkozott.
Földvári László mindent felkutatott ahhoz, hogy megfelelő alapot adjon egy-egy írásához. Az emlékezők Szigeti János gondolatával búcsúztak barátjuktól: „Most már az égi sakktábla mellett írja tovább a sakkszakkör történetét, amit elkezdett.”
RV