Makó, a grafika egyik úttörője

A grafikai művésztelep 1977 és 1990 között működött Makón. A Munkácsy-díjas festő- és grafikusművésznek, Kocsis Imrének is köszönhető, hogy ilyen népszerű lett ez a telep. Az önkormányzat az Múzeumok Éjszakája programsorozat kapcsán emléket állított a tavaly elhunyt művésznek. Nemrég a Ludwig Múzeumban kiállítást rendeztek a makói művésztelep munkáiból. Az alkotásokból pedig egy kiadványt, a Képtakitikákat szerkesztettek, melyet pénteken mutattak be az érdeklődőknek a Hagymaházban.
Nem is választhattak volna jobb helyet a bemutatóhoz, mint a Hagymaház pódiumtermét, hiszen ennek az egyik falát Kocsis Imre nagyméretű festménye, a Lakodalom díszíti. Az alkotás előtt a két kiadványszerkesztővel, Üveges Krisztina művészettörténésszel és Tóth Árpáddal, a kiállítás kurátorával Karsai Ildikó, a Hagymaház Galéria vezetője és Szikszai Zsuzsanna, a József Attila múzeum igazgatója beszélgetett.
Ahogy Tóth Árpád fogalmazott: a makói grafikai művésztelep a magyar grafikának fontos állomása volt, hiszen ennek a városnak köszönhető, hogy az egész országban elterjedtek ebben a művészeti ágban a fotóalapú munkák. Hogyan sikerült előbb kiállítást, majd kiadványt összeállítani a Maros-parti művészek alkotásaiból, azt Tóth Árpádtól itt hallja:
##audio:2996##
– A kiállítást kísérő kiadványban nem csupán jóval több munkát sikerült beleszerkeszteni, mint amennyit a tárlaton láthatott a közönség, hanem számos írás, így többek között helyszíni beszámoló, tanulmány, illetve korabeli kritika is helyet kapott benne – vette át a szót Üveges Krisztina művészettörténész, akinek még az egyetemen szakdolgozati témája is volt a makói művésztelep. Kocsis Imre munkásságáról is beszélt a művészettörténész, íme:
##audio:2995##
Munkatársunktól. K.