Pásztorok és szűcsök a múzeumban

A szűcsmesterség és a pásztorkodás szorosan összekapcsolódik. Ez nem volt másképp pénteken a makói József Attila Múzeumban sem, ahol két eseményt is megrendeztek közvetlenül egymás után. Elsőként egy olyan idószaki kiállítást nyitottak meg, mely a szűcsök munkáit mutatja be. Ezt követően pedig kerekasztal beszélgetést tartottak a pásztoréletről.
– A már meglévő és igen népszerű Móra-kiállításunk része lehet az a most megnyílt tárlat, melynek a címe Móra Ferenc apai öröksége: a szűcsmesterség – nyilatkozta Nagy Gábor, a múzeum néprajzkutatója. Itt nem csupán az intézménynek és a Kisködmön Egyesületnek köszönhető a gazdag tárlat, hanem Börcsök Attila néprajzi különgyűjteményének is. Az érdeklődőknek Pásztor Péter, az egyesület elnöke beszélt a kiállított tárgyakról.
A másik rendezvényen pedig a vendégek megismerhették a Makói História legújabb számát, mely a dél-alföldi pásztorok életével foglalkozik a XX. és XXI. században. Nagy Gábor azokkal beszélgetett, akiknek írásai, beszámolói megjelentek ebben a kiadványban. Így Juhász Antallal, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék nyugalmazott professzorával, Harangozó Imrével, az Ipolyi Arnold Népfőiskola vezetőjével, Börcsök Attilával, a makói múzeum gyűjteménykezelőjével, valamint a szegedi Móra Ferenc Múzeum két munkatársával, Fodor Ferenc néprajzkutató muzeológussal és Bede Ádám régésszel.
A tárlókban nem csupán a szűcsmesterség eszközeit állították ki, hanem subákkal, kucsmákkal is találkozhattak a látogatók. A gyerekek egyik kedvenc Móra Ferenc regénye is erről, vagyis a Kincskereső kisködmönről szól. Az eseményen pedig olyanok is részt vettek, akik mind a mai napig pásztorkodással, juhtartással foglalkoznak. Még különféle sajtokat is megkóstolhattak a vendégek.
Munkatársunktól. K.