Akik sohasem térhettek haza

A magyar holokauszt emléknapja április 16-a, mely kapcsán Makón péntektől több rendezvényen is megemlékeztek, illetve megemlékeznek a városból a II. világhaborúban elhurcolt és meggyilkolt zsidókról. – A zsinagógában elsőként felcsendült a kádis, vagyis a halotti ima, ez megrázó élmény volt, hiszen a teljesen üres templomból szólt – tudtuk meg Urbancsok Zsolttól, a levéltár vezetőjétől.

Az emlékezők ezt követően dr. Kecskeméti Ármin emléktábláját koszorúzták meg. A tisztelet virágait többek között Weszelyné Véghseő Henriett Mária és Zeitler Ádám önkormányzati képviselők is elhelyezték. – Dr. Kecskeméti Ármin a neológ közösség rabbija volt, akit híveivel együtt deportáltak és sohasem tért vissza Makóra – folytatta a levéltáros.

Ezt követően az ünnepség résztvevői átsétáltak a Csanád vezér téren álló zsidó emlékműhöz. Itt az önkormányzat nevében Weszelyné Véghseő Henriett Mária képviselő mondott egy rövid beszédet. Urbancsok Zsolt pedig egy makói fiúcska, Péter személyén keresztül mutatta be azt a tragédiát, melyen a városból elvitt zsidók szenvedtek el.

A kádis az emlékműnél is elhangzott. Az egykori neológ zsinagóga helyén álló szobor talpazatához – a zsidó hagyományok szerint – mindenki egy-egy apró követ tett, ezzel tisztelegve az áldozatok előtt.

Munkatársunktól. K.