Mindenre kihat, ha felborul az éghajlatunk

Hógolyózás, szánkózás és hóemberépítés – tipikusan olyan dolgok, amelyek azonnal eszünkbe jutnak, ha a téli évszakra gondolunk. Manapság azonban már csak elvétve lehet ezen tevékenységeknek hódolni, a legfiatalabbaknak pedig már lassan csak mesékből ismerhetik meg ezeket, nekik inkább az ősznél hűvösebb idő és nagyjából ugyanannyi eső jut eszébe az év elvileg leghidegebb hónapjairól. Élettanilag ugyanakkor nem mindegy, hogy mihez szokunk hozzá.

Nagyon lassan alkalmazkodunk

A klímaváltozás egyik veszélye éppen az, hogy, mivel jelentősen megváltozik az éghajlat, olyan kihívások érik a szervezetet, amelyre nincs felkészülve, az alkalmazkodás pedig rendkívül lassú. Nagyon fontos lenne, hogy már fiatalon hozzászokjunk az egészséges időjárási kihívásokhoz, és a hideg téli időszakban ki tudjon alakulni az időjárás adaptivitás.

Ha ez nem történik meg, később rosszabb lesz az időjárás-érzékenységünk – magyarázta a hirado.hu-nak Pintér Ferenc humánmeteorológus, a Meteo Klinika igazgatója. Hozzátette: ez mindenkinél egyedi, nem lehet általánosan meghatározni, hogy az időjárási folyamatok milyen hatással vannak, és milyen tüneteket okoznak az adott személynek.

Az azonban biztos, hogy ha a szervezetünket és az immunrendszerünket olyan időjárási hatások érik, amelyekhez nem szokott hozzá korábban, és legyengül, akkor könnyebben jönnek a betegségek. Az enyhe tél miatt ráadásul elszaporodhatnak a kórokozók, vírushordozók, aminek így nagyon komoly járványügyi következményei lesznek. Jelenleg is dúl az influenzajárvány.

Pintér Ferenc szerint a másik fő problémát az jelenti, hogy nemcsak megváltozott az időjárás, de nehezítik azt a szélsőséges körülmények is. Míg az egyik héten didergünk a mínuszokban, a következőben már 15 fokos enyhe időben tartjuk az ernyőt az esőzések miatt – egyik szélsőségből a másikba esünk. Az extrémebb hatásokhoz azonban még nehezebben alkalmazkodik az amúgy is lassan adaptálódó emberi szervezet.

Felborulhat az ökoszisztéma

Az enyhe, havazás nélküli tél gondot okozhat a mezőgazdaságban is, elképzelhető, hogy megsínyli azt a gabona-, illetve a szőlőtermés, és áttelelhetnek olyan kártevők, amelyek később komoly problémákat okozhatnak.

A fagymentes telek segítik a rovarok áttelelését is, és meggyorsítják azok fejlődését. Tavasszal így korábbra várható a legyek, a szúnyogok, a hangyák, a kullancsok és néhány darázsfaj megjelenése. Az enyhe idő miatt jóval intenzívebb rajzásra kell számítani, mint korábban – figyelmeztetett Sár József rovarkutató.

A klímaváltozás miatt az elmúlt években több olyan faj is megjelent itthon, amely a mediterrán éghajlatot kedveli, sőt még afrikai bogarat is találtak; vannak köztük invazív és ártalmatlanok fajok is. A Harlekinkatica 8-9 éve jelent meg Magyarországon, és a legagresszívebb invazív bevándorlónak számít, az őshonos katicát kiszorítja az élethelyéről.

Az enyhébb teleken akár több alkalommal is szaporodik, és ha nincs mit ennie, akkor az őshonos katicák lárváit is elpusztítja, felborítva az ökoszisztémát. Egy rovarfajt ráadásul nem lehet kiírtani, csak úgy, ha megszűntetik az élőhelyét – hangsúlyozta a rovarkutató.

Forrás: hirado.hu

Jó lesz, ha megszokjuk

A melegebb télnek vannak előnyei is. A többi között alacsonyabb ilyenkor a fűtésszámla, hisz nem kell olyan intenzitással fűteni, mint dermesztő hidegben. A kevés hó miatt pedig több lapostetős ingatlan építhető, amely kevesebbe kerül, és nem kell úgy kifűteni, mint a ferdetetős házakat.

A jelenlegi időjárási viszonyok illeszkednek egy több évtizede tartó melegedő tendenciába, ami nem azt jelenti, hogy soha többé nem lesz kemény tél, egy-egy kiugró év bármikor előfordulhat, de biztosan ritkábban, mint korábban – emelte ki Mika János éghajlatkutató, egyetemi tanár.

Úgy vélte, a következő években fokozódik majd a melegedő tendencia, így hosszú távon be kell rendelkeznünk a maihoz hasonló körülményekre, alkalmazkodni kell hozzá, csökkentve a hátrányait és kihasználva az előnyeit. A klímaváltozást pedig még azelőtt meg kell állítani, hogy az ugrásszerű változások bekövetkeznének – húzta alá az éghajlatkutató.