Konferencia a vidékről, a vidékért

Az esemény védnöke Almási István polgármester volt, aki családi okok miatt nem tudott részt venni a fórumon. Dr. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője elfoglaltságai miatt nem vett részt.

Benkő Zsolt, a Gazdasági Egyesület elnöke mint levezetőelnök köszöntötte a megjelenteket. Elmondja, hogy az idén 25 éves a Gazdasági Egyesület, valamint kiemeli: „Az elmúlt 10 évben mindig kísérletet tettünk arra, hogy a mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést érintő kérdésekben összehívjuk a gazdatársadalmat, illetve a vidékfejlesztésben érdekelteket.” Majd Hódmezővásárhely két alpolgármestere Dr. Kószó Péter és Hegedűs Zoltán tartották meg felvezető beszédüket.

Dr. Kószó Péter hangsúlyozta, hogy Hódmezővásárhely történelme során a fennmaradást segítő egyik legfontosabb alappillér a mezőgazdasági és agrárkultúra volt. „A földművelésből és állattenyésztésből élő helyi lakosok, a polgári életformát folytató gazdatársadalom nélkül, nehéz elképzelni ma a vásárhelyiséget” – fogalmazott. Röviden kitért a történeti előzményekre, ahol a lótenyésztés elsődlegességére hívta fel a figyelmet. De azt is elmondta, hogy sajnálatos, de Vásárhely és környékén jelen pillanatban mindösszesen 700 tanya van, változó minőségben.

Hegedűs Zoltán megköszönte, és gratulált a Gazdasági Egyesületnek, hogy 25 éve szolgálja a gazdák munkáját. Az Oldalkosár utcát hozta fel példának, amely mára panelekkel van tele, a kommunizmus káros hatásaira hívva fel a figyelmet ezzel. „Ez a város e nélkül az agrárközéposztály nélkül, nem tartana ott, ahol tart.” A Vidékfejlesztési Hivatal egy büszkeség a városnak, hogy itt van a székhelye – emelte ki.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár vidékfejlesztésért felelős államtitkára – Új lehetőségek a vidékfejlesztésben címmel tartotta meg előadását. Leszögezte, hogy az idei évben megjelenik valamennyi vidékfejlesztési pályázat. A rendelkezésre álló összesen 1300 milliárd forintnyi forrásból 610 milliárdra már lehet jelentkezni az érintetteknek. Majd így fogalmazott: „Az előző uniós költségvetési ciklusban tapasztalt erőteljes forráskoncentráción – a támogatások felét a potenciális pályázók 1 %-a igényelte – változtatni akart a kormány, a kis- és közepes vállalkozásokat, családi gazdálkodásokat kiemelten kívánja segíteni.” Hiszen – folytatta – az nemzetgazdasági érdek is, hogy a vidékfejlesztési beruházások minél hamarabb megvalósulhassanak. Növelni kell a vidéki térség versenyképességét – hangsúlyozta a politikus. Majd ismertette, hogy az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos beruházásokra február 25-től lehet a pályázatokat benyújtani, melyek támogatására 151 milliárd forint áll rendelkezésre. Itt kertészeti fejlesztésekre (ültetvénytelepítés, üvegházak, fóliák kialakítása, hűtőházak építése, gomba-, gyógy- és fűszernövény termesztés) 75 milliárd forintos keretet különítettek el, 66 milliárdnyi pályázat pedig már meg is jelent – tudatta Kis Miklós Zsolt. Figyelmeztetett: „Mindenki időben nézze meg, és adja be a pályázatokat, mert nagy az érdeklődés!” A támogatási összegek elosztásának tekintetében azt fogalmazta meg továbbá, hogy inkább kevesebbet egyeseknek, hogy többek juthassanak támogatáshoz.

„Föld kell és pénz”

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára következett az előadók sorában, a „Földet a gazdáknak” program eredményei, állami földeladási tervek 2016-ban kerültek szóba. Elárulta, hogy a Földet a gazdáknak program első ütemében a földhaszonbérleti-pályázatokon összesen 290 ezer hektár állami területet adtak bérbe, ebből 60 ezer, tehát nagy hányad a fiatal gazdáknak jutott. „A gazdák részéről nem érzek támadást” – szögezte le. Az állami földek tavaly ősszel elindult értékesítése során összesen 130 ezer hektárt adtak el, ebből 10 ezer hektár a 3 hektár alatti birtoktest. A bevétel meghaladja a 170 milliárd forintot – összegzett Bitay Márton Örs. Az árveréseken 41 hektár körül alakult az átlagméret, a területek 38 százalékát a 40 év alatti gazdák szerezték meg. Csongrád megyében – az országos átlaghoz hasonlóan – a meghirdetett terület 59 %-a kelt el. A földértékesítés második körében március 1-jétől 142 ezer hektárra licitálhatnak a gazdálkodók. Csongrád megyében 1300 birtoktestet, összesen 7700 hektárt hirdetnek meg – tudatta az államtitkár a jövő terveit.

Pinjung Emil, az MVH Csongrád megyei igazgatója, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végrehajtott támogatási intézkedések és kifizetéseket taglalta az új agrár- és vidékfejlesztési rendszerben. Előadása során bemutatta a szervezetet. Hangsúlyozta, hogy minden kérelem elektronikus úton adható majd csak be, ezért regisztrálják az e-mail címeiket, hogy értesüljenek az aktualitásokról, kérte.

Majd a konferencia zárásaként a kérdések-válaszok rész következett, ahol megvitathatták a megjelentek, hogy mi a nem tiszta számukra. Az államtitkárok, szakemberek készséggel álltak rendelkezésre.

G.