Könyvtári borászkodás – kóstolóval

A Bruder Jánor Kertbarát Kör elnökének, Sarró Mihálynak a meghívását fogadta el az két néprajzos, akik kedd este igazán szemléletes és interaktív előadást tartottak a ménesi borvidékről. Dr. Mód László és dr. Simon András nem csupán szóban és a modern technikának köszönhetően képben, hanem ízben is bemutatta, milyen kiváló borok is születnek ezen az ősi, de a mai generáció számára kicsit már a feledésbe merült, Arad környéki szőlészetekben. A ménesi vöröset meg is kóstolhatták a könyvtár vendégei.
– Makóhoz legközelebb eső történeti, hegyvidéki szőlőtermesztő tájegységet kívántuk a helyiekkel megismertetni – tudtuk meg Mód Lászlótól. A két néprajzos épp ezt a tájegységet kutatja, s hamarosan meg is jelenik ennek a munkának az eredménye egy könyv formájában. A borvidék déli részére inkább a vörös borok a jellemzőek, az északi körzetében pedig a fehérek dominálnak. A déli részen, ahol a borvidék nevét is adó Ménes település található, a legelterjedtebb vörös a kadarka, hasonlóan a nálunk nagyon jól ismert szekszárdi területhez. Az északi régióban, Magyarád település környékén pedig az úgynevezett mustos fehér szőlő, ami csak ezen a tájon terem. – Az I. világháborúig a magyarádi mustos fehér, illetve a ménesi kadarka igen közismert márkanév volt az egész országban, annyira, hogy még hamisították is, vagyis nem a mai kor találmánya a borhamisítás – tette hozzá Mód László.
– Elsősorban a XIX. század elejétől indulva egészen Trianonig villantottunk fel érdekességeket a borvidék múltjából, néprajzából – vette át a szót Simon András. Mind a két néprajzkutató közel két évtizede foglalkozik a Kárpát-medence borkultúrájával, s mivel szegediek, így nem maradhatott ki a kutatásból a közeli Arad vidéke sem. A két előadó szívesen fogyasztja az innen származó borokat, s azt tapasztalják, hogy szép lassan Magyarországon is ismertté kezdenek válni a ménesi, magyarádi tőkéken érő szőlők nedűi. Ez annak is köszönhető, hogy néhány neves hazai borász már palackozza és forgalmazza ezeket a borokat.
A makói könyvtár kedd esti vendégei a ménesi kadarkát meg is kóstolhatták. – Ez a kategóriája szerint siller bor, vagyis a színtartománya a vörösnél halványabb, a rozénál viszont sötétebb – folytatta Simon András. A mai gasztronómiában is meglenne a szerepe a ménesi kadarkának, ha már itt a Tisza-mentében vagyunk, akkor egy jó szegedi halászlé mellé igazán kitűnően fogyasztható lehetne ez a fajta. Vajon mi lehet a kedvenc bora a borkultúrát kutató néprajzosnak? – Ilyen, hogy kedvenc nincs, mivel a fogyasztás függ a hangulattól, a társaságtól, az évszaktól, az ételtől, csak fontos kritérium van, mely szerint tiszta, természetes és jól kezelt bor legyen – mondta végezetül Simon András.
Munkatársunktól. K.