quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Könyvtári borászkodás – kóstolóval

2016. február 09.


A Bruder Jánor Kertbarát Kör elnökének, Sarró Mihálynak a meghívását fogadta el az két néprajzos, akik kedd este igazán szemléletes és interaktív előadást tartottak a ménesi borvidékről. Dr. Mód László és dr. Simon András nem csupán szóban és a modern technikának köszönhetően képben, hanem ízben is bemutatta, milyen kiváló borok is születnek ezen az ősi, de a mai generáció számára kicsit már a feledésbe merült, Arad környéki szőlészetekben. A ménesi vöröset meg is kóstolhatták a könyvtár vendégei.

– Makóhoz legközelebb eső történeti, hegyvidéki szőlőtermesztő tájegységet kívántuk a helyiekkel megismertetni – tudtuk meg Mód Lászlótól. A két néprajzos épp ezt a tájegységet kutatja, s hamarosan meg is jelenik ennek a munkának az eredménye egy könyv formájában. A borvidék déli részére inkább a vörös borok a jellemzőek, az északi körzetében pedig a fehérek dominálnak. A déli részen, ahol a borvidék nevét is adó Ménes település található, a legelterjedtebb vörös a kadarka, hasonlóan a nálunk nagyon jól ismert szekszárdi területhez. Az északi régióban, Magyarád település környékén pedig az úgynevezett mustos fehér szőlő, ami csak ezen a tájon terem. – Az I. világháborúig a magyarádi mustos fehér, illetve a ménesi kadarka igen közismert márkanév volt az egész országban, annyira, hogy még hamisították is, vagyis nem a mai kor találmánya a borhamisítás – tette hozzá Mód László.

– Elsősorban a XIX. század elejétől indulva egészen Trianonig villantottunk fel érdekességeket a borvidék múltjából, néprajzából – vette át a szót Simon András. Mind a két néprajzkutató közel két évtizede foglalkozik a Kárpát-medence borkultúrájával, s mivel szegediek, így nem maradhatott ki a kutatásból a közeli Arad vidéke sem. A két előadó szívesen fogyasztja az innen származó borokat, s azt tapasztalják, hogy szép lassan Magyarországon is ismertté kezdenek válni a ménesi, magyarádi tőkéken érő szőlők nedűi. Ez annak is köszönhető, hogy néhány neves hazai borász már palackozza és forgalmazza ezeket a borokat.

A makói könyvtár kedd esti vendégei a ménesi kadarkát meg is kóstolhatták. – Ez a kategóriája szerint siller bor, vagyis a színtartománya a vörösnél halványabb, a rozénál viszont sötétebb – folytatta Simon András. A mai gasztronómiában is meglenne a szerepe a ménesi kadarkának, ha már itt a Tisza-mentében vagyunk, akkor egy jó szegedi halászlé mellé igazán kitűnően fogyasztható lehetne ez a fajta. Vajon mi lehet a kedvenc bora a borkultúrát kutató néprajzosnak? – Ilyen, hogy kedvenc nincs, mivel a fogyasztás függ a hangulattól, a társaságtól, az évszaktól, az ételtől, csak fontos kritérium van, mely szerint tiszta, természetes és jól kezelt bor legyen – mondta végezetül Simon András.

Munkatársunktól. K.