A hagyományőrzés napja – Galéria!
Első ízben tartották a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola Árpád utcai tornatermében a bemutatókkal, kóstolókkal színesített kiállítást és vásárt. A tarka forgatag megnyitóján Benkő Zsolt, a szervező Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület elnöke és Perényi János, az egyesület ügyvezető elnöke mondott köszöntőszavakat. Benkő Zsolt így fogalmazott: „Évek óta és sokadik alkalommal dolgozunk azon Perényi Jánossal és az egyesület vezetőségével, tagságával közösen, hogy évente egyszer a Gazdanap keretében be tudjuk mutatni azokat az értékeket, amelyeket fontosnak tartunk itt Hódmezővásárhelyen és környékén.”
Számos színes és szagos dolgot lehetett kipróbálni. A régi mezőgazdasági kultúra egyes és érdekes eszközeivel ismerkedhettek a gyerekek, testközelből is. Tunyogi Noel lelkesen sorolta tudósítónknak élményeit: „Őröltünk lisztet, daráltunk kukoricát, mind-mind kézzel – nagyon izgalmas volt.”
Az eszközök mellett a folyamatokat is meg lehetett ismerni, ugyanis abból a lisztből, amelyet közös erővel megőröltek, gyúrták meg a kenyértésztát, amelyet a nap folyamán egy kemencében ki is sütöttek.
De addig is szálltak az illatok, hiszen a kiállítók portékáikat kóstolásra is bocsájtották. Meg is álltunk egy ilyen illatozó standnál, ahol gyógynövényszörpök, -szirupok, -kivonatok sorakoztak. De voltak kézműves lekvárok és zöldségpástétomok is. Utóbbiakon padlizsánpástétomot, balzsamecetes sültpaprika-krémet, tehát olyan készítményeket, amelyek zöldségek felhasználásával készültek, és kenyérre kenve fogyaszthatók, lehetett megtalálni. Rácz Réka kiállító mesélte el nekünk, hogy 2012 óta foglalkoznak – Befőzde néven – ilyen készítmények előállításával. Megkérdeztük, hogy mely termék a legkelendőbb: „A sláger – természetesen – a levendulaszörp, abból elég sokat eladunk, de a különleges szörpök közül a rózsát kedvelik még, mert mindenki kellemesen csalódik, amikor megkóstolja. Ugyanis a rózsa illata jelentkezik ízként is. Egyébként, ez a virágszörpökre igen jellemző, hogy olyan ízt érzünk, amilyen illata van a virágnak” – sorjázta az érdekességeket Rácz Réka.
És az érdekességek csak úgy megtalálták az embert, nem is kellett sokat keresgélni. Dányi László (látvány)munkájába nyertünk bepillantást, aki a kézi szíjgyártás fortélyait mutogatta.
Egy kantárra való szemző összekötőn munkálkodott épp, amely azt a célt szolgálja, hogy a lovak szemellenzői ne lötyögjenek össze-vissza. A varrószékén vagy csikónak is nevezett munkaeszközén mesélte el, hogy a szíjgyártást ő már inkább csak hagyományőrzésből űzi, azonban a megyében még ismer aktív mestereket Makón és Kisteleken, a megyehatáron túl pedig Gyulán.
Mindezek közben programok is szórakoztatták az érdeklődőket, például Tószegi Ferenc tárogatómuzsikájával teremtette meg a hangulatot, vagy Gerencsér Nóra énekszóval.
Nóra a fazekas mesterséget mutatta be a kiállításon. Amikor éppen hordta be nagy ládáiban a portékáit, akkor látta meg az utcán Hegedűs Gergő a cipekedő hölgyet, és a lovagiassága nem hagyta, hogy egyedül cipelje. Így kerültek a kiállítás és vásár forgatagába barátnőjével, Fuchs Bernadettel. Teljesen véletlenül, úgy, hogy soha életükben nem hallottak erről a programról. Akképp fogalmaztak, hogy a sajtoknál és a citeráknál leragadtunk, de annyi látnivaló van itt, hogy nem győzzük feldolgozni az eseményeket.
A programok sorát pedig az Árendás néptáncegyüttes táncháza kerekítette ki, ahol dél-alföldi és szatmári táncokra rophatták a kicsik és nagyok egyaránt.
G.
További fotók:
