quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 27. csütörtök
  -  Ákos, Bátor
Promenad.hu archívum

A bocsánatkérés fontossága

2016. január 24.


Szegeden 7. alaklommal emlékeztek meg az 1944/45-ös délvidéki vérengzés áldozataira. A vérengzés egy megtorlás volt a II. világháború történései miatt, azonban a szerb partizánok nem nézve sem embert, sem Istent fosztogattak és gyilkolásztak. 1944-45 telén lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban – korra és nemre való tekintet nélkül – tömegesen kínozták meg és végezték ki a magyar és német nemzetiségű polgári lakosságot, a második világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. A gyilkosságokat számos esetben szadista kegyetlenséggel követték el.

Az áldozatok számát még mindig csak becsülni lehet. A becslések szerint azonban az 1944-1945 telén meggyilkolt magyarok száma 20 000 és 45 000 között van, a témában járatos írónő, Teleki Júlia szerint, azonban ez a szám az 50 000-et is eléri. A „Délvidék békeharcosá”nak is nevezett írónő nem régiben mutatta be könyvét, mi is tudósítottunk róla.

„Tegnap volt a napja annak, amikor 71 évvel ezelőtt kiűztek minket az otthonunkból. Azon a napon minden magyar házból a megfélemlített asszonyok, öregek és gyerekek – utánuk a partizánok – megindultak a piactér felé” – kezdte emlékező gondolatait Teleki Júlia.

Szónoklatában azt hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan számára az, hogy – bár megszületett a magyarok kollektív bűnösségét eltörlő döntés – minden érintettnek egyénileg kell kérnie a bíróságtól rehabilitációját, mitöbb: „szinte könyörögnünk kell”.

A járeki haláltábort túlélő, az áldozatok és hozzátartozóik nevében, így szólalt fel: „Azt várjuk, azt szeretnénk hallani, ha a mindenkori szerb kormány kimondaná azt, hogy igenis akkor nagyon sok ártatlan áldozatot kivégeztek, és bocsánatot kérne a magyar parlamentben. (…) Ahogy azt Áder János köztársasági elnök a magyarok nevében megtette a szerb parlamentben.”

Forró Lajos, a Délvidék Kutatóközpont alelnöke úgy fogalmazott: a bocsánatkérésnél talán még fontosabb az lenne, hogy a ma még tömegsírokban nyugvó áldozatokat eltemethessék, az ártatlanul kivégzett emberek így megkaphassák a végtisztességet.

 

 

G.