A hírnök érkezése

Noha manapság különös időjárási tényezőkkel találkozhatunk, a természet még tartja néhány bástyáját. Az emberi tevékenységnek köszönhetően – igenis vegyük tudomásul – kilyukadt az ég. Vagyis nagymértékben járultunk hozzá ahhoz, hogy az ózonréteg pusztul, amelyet az autóink belsőégésű motorjai, a gyáraink, a hűtőberendezéseink vagy éppen azok a spray-k erősen meggyorsítottak, amelyek azt a célt szolgálták, hogy ne legyen testszagunk. Mindennek ellenére azért van még néhány biztos pont, ilyennek tekinthető a hóvirág is.
A tavasz első hírnökének tartjuk, úgy tekintünk erre a kis virágra mint a tél végének szimbólumára. Ez azért alakult ki így, mert vannak növények, amelyek éppen ezt a télvégi fényviszonyt, körülményeket kedvelik, ilyenek például a bogláros szellőrózsa, tyúktaréj, téltemető, tüdőfű, keltike, galambvirág. És mindezeket megelőzve virágzik a legismertebb és legkedveltebb tavaszi virág, a hóvirág (Galanthus).
Húsz faja él, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át, a Kaszpi-tóig, illetve a Közel-Keletig találhatók meg. Magyarországon négy fajjal találkozhatunk, a kertekben ültetett pompás, redőslevelű, és levantei hóvirággal, valamint az őshonos kikeleti hóvirággal. (forrás: Wikipédia)
A hóvirág védett. Erre a védetté nyilvánításra 2005. augusztus 31-én került sor, a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával. A 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet értelmében a hóvirág a „természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok” közé került. Veszélyeztetett, védett, eszmei értéke 10.000.- forint. Ez vonatkozik a virágra és a hagymára is! Ebben elsősorban szintén az emberi tevékenység játszott nagy szerepet: a túlzásba vitt, kapzsi gyűjtése, letépése okozta.
Persze ez – valahol – (meg)érthető, de nem elfogadható, hiszen a virág egyszerűsége, gyönyörűsége, reményt hordozó volta erre predesztinálja. Több kultúrkörben is jelentős szerepet tölt be. Például a keresztényben Mária attribútumának is tartják, és ezzel együtt az elégtétel és remény szimbólumának. A legenda szerint a hóvirág vigasztalta szépségével, látványával a Paradicsomból kiűzött első emberpárt. A Hóvirág-legenda pedig egyenesen így hangzik: „Isten, amikor a Földet teremtette, először hóval borította azt, de a hó túl színtelen volt. Ezért a hó elindult színt keresni magának, és virágoktól kért segítséget, hogy adjanak neki színt. Ám ezt a kérését egyik virág sem szerette volna teljesíteni, míg végül a hóvirág megsajnálta: >>Ha annyira tetszik a kabátom, akkor a tiéd lehet. << – Ezért fehér a hó, és a hóvirág az egyetlen télen virágzó növény.”
A legendákon túl azonban kétségtelen, hogy az egyik legkorábban virágzó tavaszi virágunk, amely most kibújt a földből. Tudósítónk azt nem tudja ugyan megmondani, hogy a hideg meddig tart, és azt sem, hogy lesz-e még hó, de a hírnök érkezéséről számot tud adni. Aki remekül elvan a hó alatt is, így semmi teendőnk nincs vele. Egyszerűen csodáljuk szépségét, és örüljünk annak, hogy hirdeti a hosszabbodó nappalokat, a melegedő időt, az ébredező természetet, a nyiladozó szerelmet, a tavasz közeledtét!
(A hóvirág-legenda forrása: viragosladam.hu)
G.