Finn agykutató dolgozik Szegeden

Karri Lamssa úgy gondolja, hogy szakterületén Szeged Európa egyik központja, a Nemzeti Agykutatási Program pedig megfelelő anyagi feltételeket biztosít a színvonalas munkához.

A kutatócsoport emberi, valamint rágcsáló agyszöveteket vizsgál nagy felbontású mikroszkóppal. Az idegsejteket apró elektródákkal izgatják, és pontosan bemérik, hogy a sejtnyúlványok hogyan adják tovább az ingert. A legfontosabb eredményük, hogy az egyezések mellett az emberi agy egészen máshogy működik, kint például az egéré.

Karri Lamssa a kutatással kapcsolatban elmondta, az emberi agyban a tömegesen működnek olyan szinaptikus kapcsolatok, amelyeket nem találtak meg a rágcsálók agyában. Véleménye szerint, ez lehet az egyik kulcsa az olyan magasabb rendű idegrendszeri működéseknek, amelyek csak az emberre jellemzők.

Valószínűleg ezek az erős kapcsolatok teszik lehetővé például a gondolkodást. Karri Lamssa szerint törzsfejlődésünk során az emberi agynak nemcsak a tömege nőtt meg, és nemcsak több idegsejtből áll, de a rendszer működése is sokkal kifinomultabb. Ahogy például a mobil telefonok is egyre többet tudnak, miközben a méretük nem nő. A finn kutató Oxfordból érkezett Szegedre. Azt mondja, döntésének elsősorban tudományos oka van.

Karri Lamssa szerint szerint a Szegedi Tudományegyetemen dolgozik a világ egyik vezető kutatója , Tamás Gábor, aki az elmúlt 10-15 évben egészen különlegest és újat kezdeményezett.

A finn kutató szerint az agy működésének jobb megértése több idegrendszeri betegség gyógyításához is közelebb vihet. Ám legalább ennyire fontos, hogy pontosan megértsük, mi is az, ami agyunkat igazán különlegessé teszi, mi az emberi mivoltunk lényege.

A finn agykutató munkájának friss eredményeiről január 12.-én kedden este részletesebben is beszámol a Szeged Televízió a Kvantum című tudományos magazinjában.

Forrás és fotó: szeged.hu