Hol működik, hol nem a Dóm téri órajáték

“Láttad már működni?” – kérdezte egy anyuka a napokban tizenéves fiától, amikor lepattantak a bicikliről, hogy végignézzék a Dóm téri órajáték figuráinak háromnegyed hatos “vonulását”. Sajnos nem sok látszott az egyébként valós alakokról mintázott szereplőkből, a felső szint világítása ugyanis felmondta a szolgálatot.
A Csúry Ferenc tervezte zenélő órajáték, melyet 1936-ban a szabadtéri játékok alkalmával adtak át, eredetileg naponta kétszer, negyed egykor és háromnegyed hatkor szólal meg a téren. Az elmúlt években azonban gyakrabban hallgatott, mint zenélt, ha valakinek mégis sikerült elcsípnie a ritka látványt, biztosan végignézte a 18 figura 8 perces műsorát.
A fából készült szobrokat Kulai József szegedi faszobrász készítette. A rektor képében Klebelsberg Kunó, a dékánok Brassai Sámuel, Kolozsváry Sándor, Tóth Lajos és Herman Ottó; a diákok Dugonics András, Zágoni Mikes Kelemen, Petõfi Sándor, Szemere Bertalan, Vasvári Pál, Barabás Miklós, Bercsényi Miklós, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén és Vedres István köszön vissza. Bár az órajátékot Rerrich Béla, a Dóm téri épületegyüttes tervezője a szegedi egyetem jelképének szánta, a ritka szerkezet idővel Szeged szimbóluma lett. Mit szólna Csúry Ferenc, ha látná.
Forrás és fotó: szegedma.hu