A kéknyelv betegség európai helyzete

Jelenleg önkéntes alapon lehet védekezni a betegség ellen, így meglehetősen nehéz dolga van az állategészségügynek egységesen kezelni a magyar kérődző állományokat.

A szarvasmarhák, juhok, kecskék és egyéb kérődzők megbetegedését okozó kéknyelv-vírus egyes szúnyogfélék (Culicoides) közvetítésével terjed. Világszerte jelenleg a vírus 24 alfaja (szerotípusa) fordul elő, melyek megbetegítő képessége, az általuk okozott elhullás mértéke és ez által a gazdasági károkozása jelentős eltérést mutat. A vírus az emberre nem veszélyes. A betegség szezonális terjedést mutat, ami a szúnyogok aktivitásával áll összefüggésben. Jelenleg az Európai Unióban a vírus számos alfaja jelen van, néhány tagállamban (Olaszország, Spanyolország, Görögország) egyszerre több is előfordul. Ezen felül még Portugáliában és Franciaországban van sűrűbben jelen.

A térkép részletesen bemutatja a kéknyelv vírus különböző alfajainak az elterjedését.

A kéknyelv betegség elterjedése az Európai Unióban 2015. november 05-én.

Magyarországon a napokban jelentették be, hogy hazánk egész területe a kéknyelv betegség szempontjából fertőzöttnek minősül és karantén alá kerül, mert három helyen, Borsodban, a Kiskunságban és Győr-Moson-Sopron megyében regisztráltak új kitöréseket, valamint a magyar határ mellett Ausztriában és Szlovéniában is.

Az uniós jogszabályok (a 2000/75/EK tanácsi irányelv és 1266/2007/EK bizottsági rendelet) szabályozzák a kötelezően alkalmazandó intézkedéseket a betegség ellenőrzésére és felszámolására vonatkozóan: korlátozás alatti területek felállítása, az állatszállítás és állati termékek szállításának korlátozása, rovarellenes kezelések, a vektormentes létesítmények bevezetése, a vakcinázás feltételei, a harmonizáltan végrehajtandó megfigyelési programok. A tagállamok e programok végrehajtására uniós pénzügyi hozzájárulást kaphatnak.

A fentieken túl a tagállamok további intézkedéseket vezethetnek be területükön belül. A tagállamok a vakcinázási programokat is saját hatáskörben hajtják végre, erre vonatkozóan nincs egységes uniós stratégia.

Ugyanakkor a jelenlegi járványhelyzet miatt több tagállam is sürgeti az egységes uniós stratégia kialakítását a vakcinázás tekintetében is – mondta Erdős Norbert európai parlamenti képviselőnk, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság magyar tagja.

Korábban beszámoltunk, itt a Promenádon arról, hogy a betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segíti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése is. Ez nem kizárólag vegyszeres úton történhet, a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel is lefedhető.

A vakcinázás ma nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvostól. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, ehhez állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése, egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

Magyarországon egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet módosításával az önkéntes alapon történő immunizálás 2015. május 1-jétől állami támogatással végezhető.

Kérjünk segítséget a falugazdászainktól, keressük az MVH munkatársait, érdeklődjünk állatorvosainknál.

Forrás: Szilágyi Bay Péter