Balog: „A Szabadság Háza megmutatja, mire épülhet a magyar haza” – Galériával!

A történelemkönyvek lapjai most megelevenednek Békéssámsonon egy házban, ahol a szabadságot, illetve mindazokat ünneplik, akik azon fáradoztak, hogy kivívják azt – akár az életük árán is.
Békéssámsonon a diktatúra legsötétebb éveiben szerveződött meg a korszak legfontosabb kommunistaellenes szervezete, a Magyar Ellenállási Mozgalom. A húsz főt tömörítő csoport az ötvenes években antikommunista röplapokat gyártott és terjesztett Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, valamint Budapesten is. Röpcéduláikon a szovjet megszállás, és az ÁVH-s terror elleni harcra buzdítottak.
Az ÁVH-nak csak 1955-ben sikerült felgöngyölítenie a mozgalmat: a húsz fiatal összesen 186 év börtönbüntetést kapott, kettejüket halálra ítéltek, amelyet kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre változtattak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt kiszabadultak, de többségüket 1957-ben újra elfogták, hogy hátralévő büntetésüket letöltsék. A kommunista rendszer fennmaradásáig állandó megfigyelés alatt álltak és másodrendű állampolgárok maradtak.
Csütörtökön egy álom megvalósulásának lehettünk tanúi. Békéssámson, a magyar kormány és a Terror Háza Múzeum közös álma volt ez.
„A szabadság nem magától értetődő. Mindenkinek meg kell harcolnia érte, ahogy a Magyar Ellenállási Mozgalom tagjai is tették. Ezért 186 év börtönbüntetést kaptak, vagy ahogy akkoriban mondták: szabadságvesztést. A békéssámsoniak a nemzet becsületén esett csorbát akarták kiküszöbölni. Békéssámson hősei örökségül hagyták ránk, hogy megőrizzük a szabadságot.”- fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Arany-Tóth Ferenc, alias Bozambó emlékezett a „fiúkra”, akik közül már csak ketten vannak az élők sorában, ő és Tóth József (Püre), aki szintén ott volt a megemlékezésen. Arany-Tóth Ferenc elcsukló hangon, meg-megállva idézte fel a múltat, méltatta a jelent, fejezte ki bizalmát a jövőt illetően: „Nagy nap ez a mai. Csak azt sajnálom, hogy húszunk közül már csak ketten vagyunk itt. Ha eljön az idő, hogy én is csatlakozom az elhunytakhoz, elmondom nekik, nem feledkeztek meg a Magyar Ellenállási Mozgalomról.”
Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője beszédében a szabadság mibenlétéről, 1956 szellemiségéről értekezett: „Ez a település a béke szigete. Mindaddig, amíg hagyják. Egyébként pedig jönnek a Sámsonok. A Békéssámsoni Ellenállási Mozgalom egészen egyedülálló teljesítményt hajtott végre azzal, hogy 1951 és 1955 között sikerült felderítetlenül maradniuk. Ehhez kellett az egész falu is. Majd jött 1956, és Magyarország megmutatta, hogy a szabadság megéri az áldozatot. A békéssámsoni templom és a Szabadság Háza megmutatja, mire épülhet a magyar haza. Ha a szabadságot meg kell védeni (bizony: még drótakadállyal is), akkor még értékesebb lesz. Szeretnénk szerte Magyarországon hasonló büszekeségpontokat létrehozni, hogy egyszerre legyen ott a fejünkben, hogy tanuljunk meg, és a szívünkben, hogy szeressük meg. Közeledik az 1956-os forradalom és szabadságharc 60 éves évfordulója. Ez nagyszerű lehetőség, hiszen itt vannak velünk a 70-80 évesek, akiknek emlékeit be kell gyűjtenünk nekünk, fiataloknak. Szerezzük meg, amit ők tudnak! 2016 egy nagy lehetőség, hogy összefogjunk és méltó helyre tegyük a fejünkben és a szívünkben a forradalom emlékezetét.”
Az ünnepség ezután a téren folytatódott, ahol Annus István (Retek) szobrát leplezték le. Előtte azonban fia, ifj. Annus István mondott szívbemarkoló beszédet.
A beszédek sorát a település polgármestere, Zámbori Tamás zárta: „Annus István és társai akkor mutattak példát becsületből, amikor az országban a becstelenség uralkodott.”
A szobor leleplezését követően megkoszorúzták azt, valamint az 1956-os emlékművet is.
Végül Balog Zoltán és Schmidt Mária a polgármester kalauzolásával bejárta az emlékházat.
ÉR.