A félárva gyerekek kálváriája és a politikai nyerészkedés

Nemcsak Makó, de az egész ország fájó szívvel figyelte a félárvává vált makói testvérek drámáját. Az eldurvult családi viszálykodástól sajnos a politika sem tudta távol tartani magát. A Tisza-párt egyik helyi megmondóembere haszonlesőként ugrott a témára, miközben az ellenzék józanabb része is pontosan látja: ha valakinek, a szerencsétlen gyerekeknek árt az öncélú cirkusszal.

Egy makói gyermekelhelyezési vitától volt hangos a héten az országos sajtó. A 12 éves kislány és 9 éves öccsének szívszorító ügye szomorú szenzációt szolgáltatott a közvélemény sokkolására fogékony Blikknek, Szeretlek Magyarországnak és az ATV-nek is többek között. A családi drámától sajnos a helyi politika sem tudta távol tartani magát.

A makói ellenzék egyik politikai élősködője kisstílű haszonlesőként repült rá a témára, tüntetéseket szervezett, a közösségi médiában „szakértett”, sokszor hazugságok, félinformációk alapján. Az sem zavarta, hogy ezzel a cirkusszal a szerencsétlen sorsú gyermekeknek árt, nekik okoz rövid és hosszú távon is sérüléseket. A két kiskorú kálváriájának „összetiszázása” még a józan gondolkodású makói ellenzékieknek is kiverte a biztosítékot.

A jog egyértelműen rendelkezik

Röviden a tényekről! A makói testvérpár nemrég veszítette el édesanyját, aki tragikus betegségben hunyt el, hosszú szenvedés után. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen lelkiállapotban lehet a 12 éves kislány és a 9 éves kisfiú… A gyermekek felügyelete a jog szerint az édesapjukat illeti meg, azzal együtt, hogy a szülők több éve külön éltek már. A nagyszülők ezt vitatják, amihez joguk van. Minden, ami most a közvélemény előtt zajlik, egy szörnyű családi viszálykodás, háború, amihez alapesetben senkinek semmi köze sincs. Pláne a politikának, a politikusoknak.

Semmiféle politikusi haszonlesés nem írhatja ugyanis felül a jogot. Az egyik szülő halálakor a Polgári Törvénykönyv rendelkezései értelmében a túlélő szülőt illeti meg a szülői felügyeleti jog. A gyámhatóságnak ezt kellett szem előtt tartania.

Ez alól csak akkor van kivétel, ha kizáró ok áll fenn a szülővel szemben (például züllött életmód, bűnelkövetés, a gyermek elhelyezéséről nem tud gondoskodni stb.). Mivel az érintett, vér szerinti apa jelenleg több gyermeket is nevel az új társával, nyilvánvalóan ilyenről nincs, nem lehet szó az esetében. A helyzet tehát teljesen egyértelmű.

Egy politikus, akinek a gyermekek a legkevésbé fontosak…

Talán még ennél is fontosabb, hogy semmiféle politikusi haszonlesés nem írhatja felül a gyerekek érdekeit, szempontjait. Hiszen azzal, hogy a Tisza-párt makói megmondóembere, Leitner Szilárd az édesapa felügyeleti jogát vitató nagyszülők oldalán durván beleártotta magát egy családi vitába, éppen a kiskorúaknak okozott súlyos lelki sebeket. A tüntetések, az iskolájuk előtti több száz fős tömegjelenetek, a facebookos egymás torkának esés, a médiában megjelenő vérgőzös riportok nyilvánvalóan örökké, kitörölhetetlenül beleégtek a kis életükbe. Ha valamire, akkor pont erre a felhajtásra nem volt most szükségük. Ha valamire, akkor éppen a nyugalomra lett volna szükségük, hiszen így sem könnyű a helyzetük, hogy édesanyjuk elvesztése után a nagyszüleik és az apjuk marakodnak a fejük felett.

Nem véletlen, hogy Leitner öncélú magánakciója még a higgadtabb, józanabb makói ellenzékieket is szíven ütötte. Akadt olyan helyi baloldali képviselő, a DK-s Mucsi Tamás személyében, aki figyelmeztette a soha, senki által meg nem választott „kollégát”: ebben a családi vitában sem politikusnak, sem a politikának nincs helye. Aki politikai haszonszerzés céljából mégis fontoskodik, annak egy valami nem fontos: maguk a gyerekek.

S valóban: aligha szolgálja a gyermekek érdekét, ha egy politikai babérokról álmodozó szerencselovag országos balhét csinál két félárvává vált gyermek tragédiájából. Saját szegénységi bizonyítványát állítja ki, hogy a vélt – párperces(!) – hírnévért képes beáldozni két ártatlan kiskorút.

A Tisza-pártiakat is megosztotta a Leitner-cirkusz

Érthető hát, hogy még a Tisza-pártiakat is megosztotta a cirkusz. Az ismert helyi szimpatizánsuk, Ferenczi Gábor is lényegében elítélte a Leitner-balhét a közösségi médiában.

„Én úgy gondoltam, hogy nem foglalok állást az ügyben, ugyanis az ilyen mély viták régről és a külső szemlélő számára ismeretlen gyökerekből fakadnak. Így az igazságérzete az embernek egy-egy kiragadott momentum, kép vagy videó alapján megtévedhet, és aztán olyanokat mondhat, amit később lehet, hogy meg fog bánni. Továbbá azt gondolom, hogy nem tisztem igazságot osztani, pláne nem magánügyekben. Szóval bölcsebb marad az ember, ha csendben marad, szokták mondani. Kívánok a gyerekeknek megnyugvást”

– írta.

Mi sem kívánhatunk más a történet szereplőinek. Eljött az idő, hogy a gyerekek érdekében mindenki lenyugodjon.

Fotó: Facebook