Ugrai Panna: taktikusan úsztam és teljesen ott voltam fejben
Ugrai Pannával, a Hód Úszó SE versenyzőjével beszélgettünk a váltóban elért világbajnoki ezüstérem kapcsán.
– A medencében úszva mit lát, mit tud ilyenkor a versenyző? Amikor te másodikként befejezted, akkor világcsúcson belül, első helyen voltatok. Ezt akkor tudtad?
– Igen, hát ezt egyáltalán nem éreztem. A többiek mondták, hogy végül világcsúcson belül úsztam. Megmondom őszintén, én ott nem is tudtam, hogy most elől vagyunk, csak láttam, hogy vannak mögöttem. Úgyhogy arra mentem, hogy ne előzzenek meg, tartsam ezt a pozíciót, vagy esetleg kicsit tudjak rajta javítani. Viszont ez mégis más volt, mint az olimpián. Arról semmire nem emlékszem, mármint az úszásomra, akkora izgalomban voltam. Most pedig nagyon jól fel tudtam építeni az úszást, szóval taktikusan tudtam úszni, teljesen ott voltam fejben, és azt éreztem végig, hogy úristen, nem akarok fáradni, menjünk, nyomjuk!
– Végig? Akár az utolsó ötvenen is?
– Oké, bennem volt a fájdalom, mert fájt az úszás. Kihúztam teljesen magam, nem arról van szó, de azt éreztem, hogy nem az van, hogy meg akarok állni és kész, szálljunk ki, hanem nyomtam végig. Megvolt az a plusz a hazai közönséggel, hogy ezt már nem engedhetem el.
– Amikor te befejezted, akkor gondoltad, hogy ebből ilyen jó eredmény lesz?
– Igen, benne volt. Igazából mikor számolgattam, néztem a csapatokat, úgy volt, hogyha mindenki nagyon jól úszik, esetleg a bronzérem összejöhet. Azt, hogy ebből ez lesz, hogy az ausztrálokat sikerül megfogni, arra nem gondoltunk volna. Tényleg mindenki olyan jó időt jött a váltóba, hogy a végén egy ilyen jó eredmény jött ki. Az amerikaiaknál is brutál jó időt úszott mindenki. Azért nagyobb országról van szó, nagyobb a merítés is, de az, hogy minket, négyünket egy ilyen kis országban sikerült összeszedni, szerintem hatalmas dolog.
– Miként jött össze ez a csapat?
– Ugye én a magam húsz évével én vagyok a legöregebb ebben a négyesben. Dóri, Niki és a Minna már ifi korosztályban is végig versenyeztek, én két évvel idősebb vagyok náluk. Akkoriban nem igazán úsztam velük, de másfél, talán két éve az edzőm, Máté Hunor mondta, hogy ez a váltó jó lehet, és ha ebbe bekerülök, akkor sokat el tudunk érni. Így elkezdtünk egy kicsit jobban ráfeküdni a gyorsúszásra is, magára a 200-ra. Tudtuk, hogy a végén valószínűleg ezzel lesz a legnagyobb esély, úgyhogy arra készültünk. Igazából csütörtökre hoztuk a csúcsformát is, hogy a 200 gyors nagyon jó legyen. Idővel elkezdtem javulni ezen a távon és számban. Megkaptam a bizalmat, hogy bizonyítsak.
– Mennyire vagy elégedett a többi számmal, akár az egyéni eredményekkel?
– Az egyéni úszásaim hagynak kívánnivalót maguk után. A váltó elvette mindennek a fényét, az a csúcspont volt. Az egyéni számaim mindig úgy alakultak, hogy a 100-as gyorsváltó után jött másnap, aztán a 200-as gyorsváltó után másnap. Azért az esték így nagyon elhúzódtak. Nekem még nem nagyon volt világbajnokságom, ugyan ott voltam Dohában, de ott igazából egy délelőtti úszásom volt. Ezt nekem szokni kell még, hogy tényleg egy esti úszás után, ahol nagy az izgalom, nagy a drukk, pihenni tudjak. Az alvás sem úgy ment, és fontos, hogy utána másnap tényleg oda tudjak állni frissen a rajtkőre. Ezt még gyakorolni kell.
– Megünnepeltétek azóta a sikert, akár a lányokkal, akár a barátokkal, családdal?
– Nem volt semmiféle nagyobb ünneplés. Ott a lányokkal, meg az edzőkkel és Csaba bával aznap este még vacsora után odaültünk a tévé elé, és megvártuk az ismétlést. Meghallgattuk, hogy mit mondtak, meg vissza is néztük még egyszer, hogy mi történt. Az egy nagyon jó kis este volt, nagyon jó hangulatú. De utána ugye még verseny volt, szóval nem szabadott kiengedni. Itthon persze a családdal örültünk neki, megünnepeltük, de semmi nagyobb dolog nem volt. Most pihenés van, együtt vagyok a családdal, jönnek az ünnepek, úgyhogy pihenünk, és kajálunk persze.
– Hogy telnek az ünnepek? Most azért egy picit el lehet engedni az étrendet is, ami egyébként évközben gondolom, hogy szigorúan van szabályozva?
– Igen. Igaz, most egy kicsit betegséggel telik, mert mindenki elég beteg nálunk, de amúgy igen. Lesz jó kaja, de a bejglit már meg is ettem.
– Hogy néz ki a következő időszak? Mikor kezdődnek az edzések és mit tartogat 2025?
– Pontos dátumot még nem tudok. Január elején lesz valamikor az újrakezdés, akkor kezdjük az alapozást. Aztán úgy terveztük, hogy február-március környéken, az április OB előtt megyünk egy edzőtáborba, és nyáron a nagypályás világbajnokság lesz Szingapúrban, ahol jól kellene teljesíteni. A mostani sikerek után szerintem mind a négyen kaptunk egy olyan lendületet, hogy ezt próbáljuk a nagypályára átvinni, ott is fejlődni időben, akkorát, mint mondjuk a rövidpályán, és akkor ott is sikereket érthetünk el.
– Medencébe mikor voltál legutóbb?
– Legutóbb? Amikor december 15-én kiszálltam.
– Hiányzik?
– Még most nem. Ilyenkor jól esik egy kicsi pihenő. A nyáron volt egy hónapom, de az mégis olyan gyorsan eltelt. Az olimpia után rengeteg interjúra kellett menni, média megjelenések voltak. Oké, eljutottam nyaralni is, de mégis az az egy hónap valahogy pörgéssel telt. Most lesz igazán pihenő, amikor csak itthon fekszem, a családdal vagyok. Egy kicsit nyugodtabb lesz az egész.
Fotók: Magyar Úszó Szövetség
Országos csúccsal zárták a hazai rendezésű világversenyt Ugrai Pannáék
A Komoróczy Lora, Fángli Henrietta, Ugrai Panna, Ábrahám Minna összeállítású 4×100 méteres vegyesváltó a nyolcadik helyen végzett a budapesti rövidpályás úszó-világbajnokság zárónapján.
Újabb sporttörténelmi pillanat
Először állt rajthoz a magyar csapat a 4×100 m-es mix vegyesváltóval, és Ugrai Panna is részese lehetett a történelmi csapatnak.
Sporttörténelmet írtak Ugrai Pannáék
Minden várakozást felülmúlt a 4×200-as női gyorsváltó a Rövidpályás Úszó Világbajnokságon. Ugrai Panna világbajnoki ezüstérmes.
