Ne felejtsük el piszkafázni a tyúkokat!

Luca napja, december 13-a, nem csupán az év egyik jeles dátuma, hanem egy különleges ünnep, amely számos hiedelmet és szokást hordoz magában. Terendi Viktória vásárhelyi néprajzkutató nyújtott bepillantást a Luca-napi hagyományok gazdag világába.

Foglaljunk helyet a legkényelmesebb fotelünkben és merüljünk el a hagyományok, népszokások és akár a legendák színes tavában. Nyugalom. A téli időjárás ellenére nem kell tartanunk a megfázástól és nem kerülünk szegény Nemecsekhez hasonló helyzetbe. A Luca-nap témakörét járjuk körbe, ráadásul szakértő túratársunk is akad Terendi Viktória néprajzkutató személyében.

A tyúkok és a jó termés: Luca-nap a gazdaságban

A Luca-nap egyik legismertebb népszokása, akár a térségben is, a baromfik termékenységének elősegítésére irányult. Terendi Viktória elmondása szerint ezen a napon különös figyelmet fordítottak a tyúkokra, hiszen azok tojásai és a baromfihús kiemelt szerepet játszottak a családok életében. Ismerkedjünk meg a piszkafázás szokásával.

Korán reggel ki kellett menni a tyúkokhoz, és azokat meglökdösni az ülőn, miközben azt mondták nekik: Tojjatok, tojjatok, kotoljatok! Ez egyfajta biztosítékot jelentett a következő évi szaporulat sikerére

– mesélte a néprajzkutató. A kakas sem maradhatott ki a rituáléból: neki is kijutott a „biztatásból”, hogy minél több csibe szülessen az év folyamán.

Mindez valóban nem volt elhanyagolható, hiszen a tollból és tojásból származó jövedelemmel az asszonyok rendelkeztek, a ruházkodásra, saját szükségletekre fordíthattak az összeget vagy akár a leányok hozományát is ebből gyarapíthatták.

Luca-napi tilalmak: A varrás és a lustálkodás szerepe

A Luca-naphoz számos tiltás is kapcsolódott. Az asszonyoknak például tilos volt varrni, nehogy „bevarrják a tyúkok fenekét”, és ezáltal megakadályozzák a tojásrakást.

– Ez a nap egyfajta pihenőnap is volt az asszonyoknak, amikor nem kellett házimunkát végezniük. Úgy tartották, hogy így lesznek igazán jó kotlósok a tyúkjaik – tette hozzá Terendi Viktória.

Lúcia legendája: Egy bátor szent története

A Luca-nap vallási vonatkozásai sem elhanyagolhatók. Szent Lúcia története a 4. századi Szicíliába nyúlik vissza, amikor a Római Birodalomban üldözték a keresztényeket. Lúcia látomás hatására fogadta el a keresztény hitet, és szüzességi fogadalmat tett. Miután elutasította gazdag kérőjét, bíróság elé került, ahol kegyetlen büntetést szabtak ki rá, nyilvánosan alázták meg, majd meg is ölték őt.

A legenda szerint Lúcia mindvégig kiállt hite mellett, és 200 évvel a halála után már szentként tisztelték őt

– mesélte Viktória. Nem véletlen, hogy Lúcia nevéhez a „fény” szó is kapcsolódik, hiszen a látás, a szembetegségben szenvedőknek, a vakok védőszentje, emellett a hegyes szerszámokkal dolgozók védőszentjeként is hivatkozhatunk rá, miután egy tőrrel oltották ki életét.

Boszorkányok éjszakája: A Luca-nap misztikus oldala

A magyar kultúrkörben Luca napját gyakran boszorkányos vonásokkal ruházták fel. A népi hiedelmek szerint ez a nap a gonosz erők megfékezéséről is szólt.

– A Luca-szék készítése például a boszorkányok felismerésére szolgált. Aki karácsony éjjelén a kész székre állt a templomban, megláthatta a boszorkányokat, de csak úgy menekülhetett el előlük, ha mákot szórt maga elé – osztotta meg a kutató.

Jóslások és játékos szokások

Luca napja jóslásokban is bővelkedett. Vásárhelyen például a gombócfőzés volt népszerű, amely során 13 gombócot készítettek, 12-be férfinevekkel ellátott cédulákat rejtve.

Azt tartották, hogy amelyik gombóc először jön fel a víz felszínére, olyan nevű lesz a lány jövendőbeli férje, ha az üres gombóc jött fel elsőként, akkor a lány a következő évig még biztosan pártában maradt

– mondta Terendi Viktória.

Emellett a hagymával időjárást jósoltak, vagy a tollaspogácsa történetét is érdemes megemlíteni, ahol a családtagok sorsát igyekeztek, talán kissé hátborzongató módon megfejteni.

– Egy-egy tollpihét szúrtak a pogácsába, és mindenki kiválasztott egyet. Ezt megjelölték, hogy melyik kié lesz a családból, és akién a kemencében a tollpihe megpörkölődött, azt jelezte, hogy a következő év halált hozhat. Ebben igazából már a XX. században semmiképpen sem hittek, ha el is végezték, ezt inkább játékból tették – fogalmazott a néprajzkutató.

A Luca-nap öröksége

Bár a Luca-naphoz kapcsolódó szokások jelentős része mára feledésbe merült, a nap üzenete tovább él. A fény, a termékenység, a jövőbe vetett remény és a közösségi játékok hagyományai megmutatják, hogyan kötötte össze az embereket a természet és a hit.