Két csigolyája tört el, kerekesszékkel érkezett az Eötvös-iskolába
Farkas László több éve, egy baleset miatt kerekesszékes. Őszinte vallomás elsőkézből a fiataloknak: egy megható történet kitartásról, küzdésről és az élet napos oldaláról.
Tolerancianapot tartottak az Eötvös József Technikum diákjainak szerdán délelőtt a Balogh Imsi Sportcsarnokban. A diákokhoz Farkas László látogatott el, aki egy baleset miatt – két csigolyája tört el – kerekesszékben éli mindennapjait már több éve. Ő tartott motivációs előadást a középiskolásoknak.
Szebb napok jönnek
László kendőzetlenül beszélt a baleset alatti és utáni sokkokról, amikor is közölték vele, nem fog többé lábra állni.
– A baleset után, amikor elláttak, hellyel-közzel magamnál voltam. Egy hozzám kiérkező mentős – nem tudva, hogy magamnál vagyok – valaki kérdésére felelve
azt mondta a kollégiáinak, jó eséllyel nem élem túl a balesetet. Én erre felnéztem és az mondtam, de, túlélem!
És bár rengeteg megpróbáltatás várt rám ezek után, a küzdeni akarás átsegített és tudtam, jobb napok is várnak rám. Mindig van egy naposabb oldal. A humorom is sokat segített.
– részletezte Farkas László.
Mint mesélte, a Szegedi Kilinikán bő egy hónapot töltött a baleset után, ezt követően Budapestre került rehabilitációra. Elmondta, a legnehezebb órákban a humor volt az, ami társa és mankója lett, a kitartása mellett.
Merjünk segítséget kérni
– Fontos, hogy merjünk segítséget kérni, ez nekem is nehéz volt. 33 évesen kellett visszaköltöznöm a szüleimhez Mindszentre – előtte egy liftnélküli 5. emeleti panellakásban éltem – és felismerni, hogy segítségre szorulok. Az emberek gyakran érdekesen néztek rám, ezt aztán úgy kezeltem, hogy visszanéztem én is rájuk – részletezte László, aki egyúttal rávilágított arra is, mennyi nehézséggel nézett szembe állapotának elfogadása után a mindennapokban.
– Sok vendéglátó egységben írják, mondják, akadálymentes. De azt gyakran elfelejtik közölni, hogy a mosdóba nem jutsz be, mert az nem akadálymentesített. Szegeden például az általam ismert egyetlen akadálymentesített hely és mosdó a Meki. De hasonló kihívások vártak rám utazáskor is – ismertette.
László a jelenlévő Eötvösös fiataloknak azt üzente, úgy érzékeli, beszűkült a világ a „kütyükkel”, de a valóság kint van. És bármilyen nehéz helyzetbe kerülnek is, tudniuk kell, hogy a szituáció elfogadása és a továbblépés a legfontosabb tényező lehet egy boldog(abb) és teljes(ebb) élethez. Egyúttal arra biztatott, merjenek bátran kérdezni, mindig, mindenkor. Az emberi kommunikáció túlmutat bármelyik digitális eszközön.
Társ a mindennapokban
László Zétivel, segítő kutyájával érkezett, aki nap mint nap segíti őt. A diákok pedig az előadás után maguk is kipróbálhatták, milyen (lehet) kerekesszékben élni.
Az Eötvös-iskola egyébként minden évben megszervezi a Tolerancia Napot. A téma órai feldolgozása gyakorlatias feladatokon, tesztlapokon és előadásokon keresztül valósult meg idén is.
Még több fotó:
