Lázár János: a magyarok szenvedhettek a legtöbbet

A 21. századi magyar politika és magyar történelmi tudat legfontosabb üzenete, hogy két vesztes világháború után ki kell maradni a háborúkból, a semlegesség politikáját kell követni – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter hétfőn, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján.

Az emléknap alkalmából hétfőn Budapesten megemlékezést tartottak, melyen Lázár János mondott beszédet. Az építési és közlekedési miniszter kifejtette: a Szovjetunióba elhurcoltak közül csak minden második ember térhetett haza.

Ilyen méretű veszteséget az első és a második világháború katonai veszteségeivel összeadva, létszám és lélekarányosan talán egyik nemzet sem élte át a 20. századi európai közösségei közül

– hívta fel a figyelmet a politikus. Hozzátette, a szenvedés veszteségei ma is érezhetők.

A 21. századi magyar politika és magyar történelmi tudat legfontosabb üzenete, hogy két vesztes világháború után a háborúkból folyamatos ki kell maradni, a semlegesség politikája a cél – hangsúlyozta Lázár János. A miniszter rámutatott: a mai kor érdektelensége és oda nem figyelése ellenére beszélni kell történtekről, hogy a még mintegy 18 100 élő áldozatnak megadjuk a béke és a megnyugvás lehetőségét, valamint a leszármazottaknak azt, hogy büszkék lehessenek felmenőik hazafiasságára, kitartására.

A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává november 25-ét. Azért ezt a napot választották, mert 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja.
1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként mintegy 800 ezer magyar honfitársunkat hurcoltak a Szovjetunióba több éves kényszermunkára, vagy a második világháború után a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában a magyar hatóságok hathatós közreműködésével koholt vádak alapján 5–25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire.