„Úgy kószáltak a vásárhelyi legelőkön az állatok, mint az afrikai szavannákon”
Nagybetűs csoda, hogy egyáltalán termett valami a sivatagi hőség és a szárazság ellenére – értékelte az idei mezőgazdasági évet a Promenad24-nek Kucsora Péter. A vásárhelyi gazdálkodó, a Kéktói Ménes tulajdonosa szerint gyors és hathatós lépések szükségesek ahhoz, hogy ne sivatagosodjon el az Alföld.
A végéhez ért az idei betakarítás és a vetés – jelent meg a hír a héten. Ennek kapcsán arra kértük Kucsora Pétert, hogy jellemezze lapunknak, milyen volt a 2024-es év.
– A legelők, kaszálók június 20. után felsültek. Ez az állapot egészen szeptemberig tartott, amikor 100 milliméter feletti csapadékot kapott a Dél-Alföld – elevenítette fel az évet a gazdálkodó. Hozzátette, a növények vegetációs időszakában nem esett értékelhető, hasznosítható csapadék, a legmelegebb hónapokban az állatok úgy kószáltak a legelőkön, mint az afrikai szavannákon.
A vásárhelyi gazda hozzátette,
az elmúlt négy év egyáltalán nem kedvezett a természetnek és a mezőgazdaságnak.
Az idei hő- és aszályhullámok miatt csak a növényeknek köszönhető és csodának számít, hogy egyáltalán termett valami. Őszi búzából és őszi árpából Vásárhelyen és környékén 4-6 tonnát takarítottak be hektáronként, a kukorica viszont nem tolerálta a szárazságot, a termésátlagok hektáronként mindössze 1,5-3,5 tonna között mozogtak. Akinek a termőföldjét egy-egy átfutó zápor, zivatar elérte, a termésátlag elérhette az 5-6 tonnát is. A napraforgó átlagai nagyon változóak voltak, 1,5-3 tonna került be hektáronként a magtárakba.
– A klímánk ott tart, hogy a kukorica termesztése öntözés nélkül nem lesz biztonsággal termeszthető – jelentette ki Kucsora Péter. A szakember szerint fontos leszögezni: víz nélkül nincs élet és nagyon gyors, hathatós lépésekre van szükség ahhoz, hogy ne sivatagosodjon el a teljes Alföld.
Élen a zöld átállásban
A Kucsora-család mintegy 130 hektáron gazdálkodik, ennek felén szeretne ökológiai, más néven biogazdálkodást folytatni. Ezen a területen a szarvasmarháknak és a lovaknak termesztenek majd szálastakarmányt, mint lucérna szénát, zabos bükkönyt és füves herét. A gazdaság emellett évek óta napenergiával biztosítja elektromos áram felhasználásának legnagyobb részét. A napelem rendszert még 2019-ben, állami és európai uniós pályázati forrás segítségével alakították ki. Kucsora Péter elmondta: Magyarországon még gyerekcipőben jár a zöld átállás, tudomása szerint a biogazdálkodásba bevont terület aránya mindössze 5 százalék.
Borítókép: Illusztráció (Kucsora Péter)
