Herpeszvírus terjedése veszélyezteti a lovasversenyeket régiónkban is
Legutóbb a térségünkben öt évvel ezelőtt találtak ezzel fertőzött állatot, Székkutason. A mostani betegség elsősorban az utódot váró kancákra a legveszélyesebb.
Az elmúlt napokban megjelent herpeszvírusos, illetve a betegségre gyanús esetek miatt, a közvélemény megnyugtatása és egy esetleges járvány kialakulásának megelőzése érdekében 2024. november 12. és november 18. között a Magyar Lovassport Szövetség és szakágai minden olyan rendezvényt elhalasztanak későbbi időpontra, amin ló vagy lovak vesznek részt. A legújabb információk szerint ezt a határidőt kitolhtják, akár év végéig is. Térségünkben is több lovasklubot, versenyzőt, istállót érint a korlátozás, így érdeklődtünk a NÉBIH-nél, ahol közölték, a nevezett lóbetegség nem bejelentésre kötelezett betegség, így azzal kapcsolatban hatósági intézkedést jogszabály nem ír elő. A rendezvények ideiglenes szüneteltetése a szervezők önálló, felelős döntésén alapszik.
Mi is az a lóherpesz?
A lóherpesz sem Európában, sem Magyarországon nem tartozik a bejelentésre kötelezett betegségek közé. A vírusnak azonban vannak olyan, súlyos megbetegedést vagy akár pusztulást okozó, agresszív formái, amelyek miatt fontos a fertőzés mielőbbi felismerése. A Nébih az alábbiakban összefoglalta, mit érdemes tudni a lovakat megbetegítő herpeszvírusról és annak tüneteiről.
A herpeszvírusok az influenzavírusok mellett a légúti megbetegedések leggyakoribb kórokozói. Terjedésük elsősorban a fertőző lovak közvetlen érintkezésével, cseppfertőzés útján történik.
A lovak herpeszvírusának legelterjedtebb képviselője az EHV-1-es, valamint az EHV-4-es szerotípus. A kórokozó mindkét típusa a légzőrendszert és az idegrendszert támadja. Leginkább a kancákra, különösen a vemhes egyedekre jelent veszélyt, amelyeknél vetélést okozhat, de tulajdonképpen bármelyik lovat megbetegítheti. A lovak többsége (Magyarország lóállományának mintegy 80%-a) általában 3. életévének eléréséig találkozik a herpeszvírussal.
Amelyik ló egyszer megfertőződött, élete végéig vírushordozó marad, legtöbbször tünetmentesen, úgynevezett látens hordozóként. Stresszhatás vagy egyéb immunrendszert gyengítő hatás következtében a herpeszvírusok aktivizálódnak, majd elszaporodnak a ló szervezetében, ami az állat megbetegedéséhez vezet. A beteg állat a légutak váladékán keresztül üríti a vírust, amely így az egész lóállományban elterjed.
A légzőszervrendszeri tünetek savós orrfolyás, köhögés, bágyadtság, étvágytalanság, hőemelkedés, illetve láz formájában jelentkezhetnek 3-5 nap lappangási idő után. Bakteriális felülfertőződés következtében, súlyosabb esetekben tüdőgyulladás is kialakulhat.
Az idegrendszert támadó vírustörzsek keresztgyengeséget, súlyosabb esetben bénulást okozhatnak. Előfordulhat, hogy a megbetegedett állat nem tud vizeletet, székletet üríteni.
Enyhébb esetekben van esély a teljes gyógyulásra, súlyosabb esetekben azonban mozgásszervrendszeri problémák maradhatnak vissza, sőt el is pusztulhat az állat. Fontos, hogy amennyiben az állattartó a legenyhébb tüneteket is észleli a lován, azonnal forduljon szolgáltató állatorvosához, ugyanis minél előbb megkapja a ló a szakszerű ellátást, annál nagyobb esélye van a betegség enyhébb lefolyására!
borítóképünk illusztráció: lovasnapon Székkutason, archív
