Erdei János olimpikon ökölvívóra emlékeztek Makón

A 105 éve született Erdei Jánosra, a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozattal kitüntetett, olimpikon ökölvívóra emlékeztek Makón.

A Makói Tehetségaranyak programsorozat keretében Makó Város Önkormányzata és a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum szervezésében került sor koszorúzásra az ökölvívóról elnevezett Városi Sportcsarnok falán elhelyezett emléktáblánál.

Kozák István, a József Attila Gimnázium nyugalmazott pedagógusa emlékező beszédében kitért Erdei János 1952-es helsinki nyári olimpiai játékokon ért hatalmas csalódására is, ugyanis politikai döntés következtében Erdeinek esélyt sem adtak arra, hogy dobogós lehessen. Ötödik lett.

„Erdei János nemcsak a szorítóban, hanem a munka világában is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, kettőszáz százalékon teljesített”- mutatott rá Kozák István.

Szikszai Zsuzsanna elmondta, Erdei János emléke bennünk él, az ő kitartása, teherbírása, küzdése íránymutató és példaértékű nem csak a makóiak, hanem az egész ország számára.

Lánya köszönetét fejezte, ki Makó városának és a koszorúzáson megjelenteknek, hogy édesapja emlékét példaértékűen őrzi a  város. Visszaemlékezett Erdei János keveset volt otthon velük, edzések, versenyek töltötték ki az életet, de mérhetetlenül szerette családját. Az 52-es helsinki olimpia mély sebet ejtett rajta, amit haláláig hordozott lelkében.

1953-ban a hatodik magyar bajnoki címért folyó verseny közben Erdei bal szemét szemidegsérülés érte, mely miatt fel kellett hagynia a sportolással. 1956-tól Makón köszörűsként (mint kisiparos) dolgozott nyugdíjazásáig.

1997-ben halt meg szülővárosában Makón, ahol a református ótemetőben nyugszik. Utolsó útján – kérésére – elhangzott a Himnusz, s címeres, olimpiai formaruhájában helyezték örök nyugalomra.

A megemlékezés koszorúit lánya Erdei Magda, Dadus, két unokája Erdei János és Erdei Gábor, valamint Szikszai Zsuzsanna igazgatója helyezte el.