Makói mezőgazdasági szemle Vass Gábor gazdával

Szép, tiszta, napsütéses időben autózunk Makó határában, a hőmérő higanyszála közelít a 20 fokhoz. Vass Gábor gazda az út szélén virágzó orgonabokrokra mutat. Október vége van.  Az őszi mezőgazdasági munkálatokat, a tárcsázást megyünk megszemlélni.

„Olyan még soha nem volt, mint az idén, több hónapig egy csepp eső sem esett, most meg olyan meleg van, hogy az orgonabokor is virágzik” – mondja Vass Gábor, a Csanád és Térsége Gazdakör elnöke.

„Az idei termés csalódás, annak ellenére, ahogy indult, ugyanis a tavalyi őszi vetésű gabonák hozták az elvárásokat, viszont a június és július hónapokban a tartós negyven fokok a tavaszi vetésű kukoricának, napraforgónak nem tett jót. Azt is mondhatnám, elköszöntünk tőlük, az időjárás a termést megfelezte, megnegyedelte” – kezdi a beszélgetést szomorúan Vass Gábor.

„A tartósan magas hőmérséklet miatt megégtek a növények, az igen magas UV sugárzás szintén károsította a termést. Mi, emberek be tudunk húzódni a hűvös szobákba, vagy vízpartra megyünk lehűteni magunkat, de a növények nem bújhatnak el, ezt a forróságot folyamatosan kapják, így termésvesztességgel kompenzálnak” – magyarázza a gazda.

– A klímaváltozásra, a nagy melegre mi lehet a megoldás? – tesszük fel a kérdést.

Új hibrid, esetleg alternatív növények vetése, amik bírják ezt a „sivatagi klímát”. Sajnos erre  most mi még itt az Alföldön nem vagyunk felkészülve igazából. Az öntözés rendszerének, módszerének további fejlesztése, a földeken a vízmegtartása elkerülhetetlen, sürgős feladat.

– Ez súlyos költségekkel jár, ezt tudják finanszírozni a kisgazdák egyedül?

Igazából nem, én is a kisgazdákhoz sorolom magamat. Nincs mindenhol, sőt nagyon kevés helyen van öntözőcsatorna a közelben. A másik nehézség a földterületek között a logisztika megoldása.

– Akkor mi lehet a megoldás?

Hogy essen az eső! -válaszolta fanyar humorral Vass Gábor.

Természetesen a kialakult klímához kell alkalmazkodnia a gazdáknak, a talajművelés módszerét kell megváltoztatni. A földek vízmegtartásán múlik gyakorlatilag minden – foglalta össze Vass Gábor gazda.

– Ebben az esetben össze kellene fognia a gazdáknak, ez mennyire megvalósítható?

– Sajnos nagyon nehezen. Nagy kihívásnak számít, hogy összefogás születhessen akár kettő gazda között is, ez magyar sajátosság. Természetesen azért vannak különböző kezdeményezések, mint például az öntöző közösségek. Bár ezek működtetése nem könnyű, de igyekszünk mindent megtenni.

– A szárazság mellett az egyre enyhébb tél miatt az elszaporodó rovarok, kártevők is gátolják a jobb termést. Mit lehet tenni ez ellen?

– Igen, a tél régen azt jelentette, hogy legalább mínusz 10 fokok voltak, és húsz harminc centiméteres hó fedte a földeket. Ez már jó pár éve nincsen így. A kártevők folyamatosan szaporodnak és túlélik az enyhe teleket.

Ezek ellen eseti engedéllyel rovarirtók alkalmazásával tudunk védekezni, de tényleg csak alkalmi szinten. Egy lehetséges megoldás, ami most éppen a beszélgetés alatt is történik egy speciális gomba- illetve baktériumölő, szár bontó keveréket viszünk be a talajba a tárcsázással egyidőben. Ezáltal a rovarok nem tudnak áttelelni a bent maradt szárakon.

– Milyen tovább munkálatok várnak Önre a földeken?

– Az őszi vetést befejeztem, a gabonák el vannak vetve, az őszi szántások, talajmunkák vannak még hátra.

– Országos viszonylatban mi a tapasztalat?

– Dunántúli gazdákkal, gazdakörökkel beszélve náluk most kezd érezhetővé válni, ami nálunk már évek óta megfigyelhető trend, a melegedés okozta gondok. Nem igazán rózsás a helyzet.

– Drágább lesz a kenyér?

Nem gondolnám, ennél már drágább nem hiszem, hogy tudna lenni. De hát, majd meglátjuk -tette hozzá kissé gondterhelten Vass Gábor.

Milyen lett az idén a termés, hogyan alakulnak az árak?

– A gabonákat tekintve a termés viszonylag jó lett, bár ott a mennyiség a minőség romlására ment rá, amit arattunk az 99 százalékban takarmány minőségi szintű.  A takarmánybúza ára nem nagyon változott, szerintem minimális volt a mértéke, sajnos a jó minőségű malmi búza viszont nagyon kevés lett, így annak az ára megy felfelé. Nekem nincsen, nem is követtem annyira a piacot, amit hallottam, az nyolcezer forint körül van mázsája.

– A 2025-ös évre milyen előrejelzés várható?

Csak bizakodni tudunk több csapadékban, reménykedünk, hogy a borzalmas meleg elkerül bennünket. Amennyiben ez az időjárás megmarad, át kell állni más technikákra, a gazdáknak alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez, máshogy nem lehet.

– Milyen pályázati lehetőségek lesznek jövőre?

– Az állattartói pályázatokat például éppen lezárták, mivel beteltek, nagyon magas volt az érdeklődési színt. Persze ez pozitív, hogy ennyien pályáztak. Szerencsére jövőre újra indul az Agrárminisztérium, agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) rendszer, a kiírások megvannak, remélhetően több gazdálkodó tud majd élni a lehetőségekkel, mint például gépbeszerzése, öntözés fejlesztése. Ezekről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett Falugazdász hálózatoknál lehet tájékozódni.