Előadás a 1956-os forradalom és szabadságharcról Gyulán

2024. október 24-én Gyulán, a Grosics Gyula Kollégiumban tartottam egy előadást. Az előadás címe: Az 1956-os forradalom és szabadságharc volt – írta Pintér István.
Az előadásra Karsai Károly igazgató Úr hívott meg. Amikor odaértünk, Kárnyáczki Balázs igazgatóhelyettes Úr és Takács Lászlóné pedagógus asszisztens fogadtak és láttak vendégül bennünket. Először beszéltem az 1950-es évek elhibázott politikájáról, az 1948-1953 közt dühöngő Rákosi féle diktatúráról, így jutottunk el 1956-ig. Ismertettem a legfontosabb eseményeket korabeli bejátszások segítségével. A kollégista fiatalemberek rendkívül tisztelettudóan viselkedtek. Amikor emlékeztünk a mártírokra, maguktól felálltak. Ez az ott folyó nevelőmunkát dicséri. Kiemeltem azt, hogy Lengyelország vért és gyógyszert ajánlott fel, ill. küldött a felkelőknek. Beszéltem a legendás Corvin közi és más szabadságharcosok kiemelkedő harcairól. Országszerte a karhatalom nagyon sok helyen belelőtt a békés, felvonuló tömegbe. Szó esett a november 4-i, második szovjet beavatkozásról. Kb. 1 hétig tartottak ki a szabadságharcosok az akkori világ legerősebb hadseregével szemben. A nagyobb városokban a hatalom ennek ellenére a munkástanácsok kezében volt. Budapesten Rácz Sándor volt az elnök. Később őt is letartóztatták. 1958. június 16-án koncepciós per után Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gyimes Miklós újságírót, politikust felakasztották. Dr. Szilágyi József ügyét elválasztották a többitől, őt 1958. április 24-én akasztották fel. Másokat hosszú ideig tartó börtönbüntetésre ítéltek. Pongrácz Gergelynek a kiskunmajsai kápolnájában 338 olyan nevet találunk fekete márvány táblán, akiket dokumentálhatóan kivégeztek. 1989. június 16-án történt meg Nagy Imréék ünnepélyes újratemetése Budapesten. Az 1990. május 2-i, XXVIII. törvényben 1956-ot forradalomnak és szabadságharcnak minősítették. Később Borisz Jelcin, Oroszország elnöke budapesti látogatásán bocsánatot kért. 2006. október 23-án, a szabadságharc 50. évfordulóján történt szégyenletes események nem voltak méltóak a forradalomhoz.

fotók: ifj. Pintér István, Kárnyáczki Balázs igazgatóhelyettes