Lázár János Kolozsváron: a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk
Az építési és közlekedési miniszter október 23-án Kolozsváron járt, mutatjuk, milyen programokon vett részt, szólalt fel.
A politikus elsőként az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével, Kató Bélával találkozott. Közösségi oldalán azt írta: Kató Béla a püspöki feladatai mellett mindig ott van az élet sűrűjében, ahol éppen szükség van rá. Évtizedek óta áll az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyar közösség szolgálatában. Az anyaország pedig az ő megtartó és összetartó munkájának elkötelezett támogatója.
Lázár János ezt követően arról tartott sajtótájékoztatót, hogy a magyar közösség jövője a romániai választások tétje. Kifejtette: a román–magyar kapcsolatok szempontjából is meghatározó jelentősége lesz a romániai parlamenti és államelnök-választásnak.
A miniszter este a Kolozsvári Magyar Operában, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen mondott beszédet. Kijelentette: érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is. Lázár János rámutatott: minden nemzeti ünnep az összetartozás üzenetét hordozza.
Véleménye szerint olyan magabíró nép a magyar, amely nyitott az együttműködésre, de a sorsát meghatározó döntéseket önállóan hozza meg.
Kifejezte meggyőződését, hogy ez a jelenkori politikának az egyik legfontosabb kérdése, az új ideológiai választóvonal: önrendelkezés vagy önfeladás.
A magyarokat 1956 is összeköti, de Lázár János szerint otthon kevesen tudnak arról, hogy az anyaországi és a romániai magyarok milyen aránytalan módon részesültek ’56 történetéből.
Míg az anyaországnak ’56 forradalom volt és szabadságharc, a remény időszaka és csak azután a megtorlásé, Erdélyben jószerivel csak a megtorlás volt: a forradalmat „jó előre elfojtották”, mégis ürügyként szolgált a bukaresti vezetésnek arra, hogy még kirekesztőbben lépjen fel az erdélyi, a partiumi, a moldvai magyarokkal szemben – emlékeztetett.
„Onnantól kezdve a romániai magyarság kettős kisebbségben élt: kollektív bűnösként. Üldözve azért, mert őshonos kisebbségként otthon merészelt lenni egy másik államban és üldözve azért, mert ’56-ban megmutatkozott, átragyogott rájuk a testvéreik szabadságvágya. 1956 azonban nem volt kudarc. Áldozat igen, de hiábavalóság nem” – hangsúlyozta Lázár János.
Hozzátette: a Fidesznek ’56 „szent és sérthetetlen”, politikája és programja, szabadságvágya és az önrendelkezés iránti elkötelezettsége az ötvenhatosok igazságain alapul.
„56 és 89 között Budapesten a mi politikai közösségünk épített hidat. Nekünk szentségtörés már az is, ha valaki párhuzamot von az ötvenhatos magyarok és mondjuk a mai ukránok között” – szögezte le a miniszter.
„Szövetség igen, gyámság soha. Lojalitás igen, önfeladás soha. Integráció igen, asszimiláció soha”– szögezte le.
Lázár János emellett koszorúzással is fejet hajtott 1956 hősei előtt.
Forrás: MTI, Facebook
