”Fáklyával és lángoló szívvel a hősökért” – 1956-ra emlékeztek Makón
Makó Város Önkormányzata ”Fáklyával és lángoló szívvel a hősökért elnevezésű városi ünnepi megemlékezést tartott az ’56-os Kopjafánál, a Csanád-vezér téren.
A megemlékezésre gyülekezőket a Makói Alapfokú Művészeti Iskola Fúvószenekara fogadta Gábor-Nagy Árpád vezénylésével. A Himnusz és a Szózat Gilinger Ildikó vezetésével a Dr. Mihálka György Városi Vegyeskar előadásában csendült fel.
A Kossuth-és Jászai Mari -díjas, Érdemesés Kiváló művész, Páger Antal színészdíjas, a Hallhatatlanok Társulatának örökös tagja, Lukács Sándor az ’56-os névtelen hősök előtt tisztelegve Féja Géza: Duna völgyében csoda történt írásának egy részletet olvasta fel.
Ezt követően emlékező beszédét Farkas Éva Erzsébet polgármester Wass Albert intelmével kezdte:
„Mert a szabadságot, magyarok, ki lehet vívni valahogy azzal, ha sokan meghalnak
érte, de megőrizni csak akkor lehet, ha minden ember, aki életben maradt, élni
is tud ám érette, napról-napra, kemény munkával és tiszta becsülettel.
Mindössze hőseinek halála árán, ingyen kegyelemből, még nem nyert
szabadságot magának nép ezen a földön, s nem is fog soha.”
„Nekünk a szabadság, ha végig tekintünk a történelmünkön egy fajta életösztön” – emelte ki a polgármester beszédében.
„Olyan könnyű ma természetesnek venni a szabadságot, amikor alapvető dönténtésünkben, akaratunkban, szólásunkban tulajdonképpen nem korlátoz bennünket senki és semmi” – mutatott rá Farkas Éva Erzsébet.
Kiemelte, hogy Makón a fiatalok voltak azok, akik a leggyorsabban reagáltak a pesti eseményekre. A bátor gimnazista lány, Institoris Ildikó szabadság iránti szeretetét és hitét a ma élőknek is hordozniuk kell szívükben.
Emlékeztetett , hogy az ’56-os kopjafák nem fejfák, hanem emlékjelek, akikről beszélnek, nem igazán halottak, élnek ők a nemzetben tovább.
A városi megemlékezés folytatásaként Márai Sándor Mennyből az angyal című versét tolmácsolta Lukács Sándor.
A kommunista diktatúra áldozataiért és az 1956-os hősökért Talpas Petra református lelkész, Pálfai Zoltán római katolikus plébános és Biró István görögkatolikus parókus mondtak imádságot.
Az ünnepség végén a megemlékezés mécseseit és virágait helyezte el az ’56-os Kopjafánál Farkas Éva Erzsébet polgármester és Lukács Sándor színművész, Czirbus Gábor és Dr. Tiszlavicz László alpolgármesterek, a Makói Önkormányzat Képviselő-testületének megjelent tagjai, valamint a Makói Roma és Román Nemzetiségi Önkormányzata nevében megjelent képviselők és a város lakosai.
A lovas-fáklyás felvonulásról külön cikkben számolunk be.
