Az 1956-os forradalom makói eseményeire emlékeztek

Három helyszínen emlékeztek az ’56-os forradalom és szabadságharc makói eseményeire kedden délelőtt a városban.

Az első helyszín a Forradalmi Ifjúsági Szövetség emléktáblája volt a Széchenyi téren.

A HSZC Makói Návay Lajos Technikum és Kollégium és a Juhász Gyula Református Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola diákjai közösen előadott ünnepi műsora után Dr. Halmágyi Pál, nyugalmazott múzeumigazgató foglalta össze az akkori eseményeket.   

Október 31-én a fiatalok úgy érezték képviseltetniük kell magukat, ezért diákparlamentet hívtak össze és megalakították a Forradalmi Ifjúsági Szövetséget. A szövetség szervezte az élelmiszer szállításokat Budapestre, a diákok gyűjtötték a kenyeret, a kolbászt, minden élelmiszert, amit csak tudtak, és teherautókkal vitték fel Peste.  Kettő menet indult, de a második autó november 3-dikán ért csak Pestre, belefutott az orosz tankok tüzébe. A fiatalok így november 9-dikéig ott rekedtek és aktívan részt vettek a budapesti eseményeken. A falon elhelyezett emléktáblán a 16 névből sajnos már csak ketten maradtak.

A második helyszínen a Teleki utcában, a régi rendőrség épület előtt Fazekas Lajos rendőrkapitányra történt a megemlékezés az Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola tanulóival és tanáraival.

Az akkori diákok általa tervezett demonstrációhoz a városi rendőrkapitány engedélyt adott, viszont kikötötte, csakis fegyelmezett, néma tüntetésről lehet szó. Makón nem volt katonaság, az állami erőszakszervezet szerepét a rendőrség töltötte be, így a rendőrég kezében futottak össze a szálak. Fazekas Lajos akkori rendőrkapitány intézkedéseinek köszönthetően Makón nem történt atrocitás. Ezért Fazekas Lajost elbocsájtották a rendőrségtől és élete végéig nehéz fizikai munkát kellett végeznie. – mondta el a nyugalmazott múzeumigazgató.

A harmadik helyszínen a Csanád vezér téren a Makói József Attila Gimnázium épületének oldalán elhelyezett emléktábla előtt a gimnázium diákjai szavalata után a történteket Dr. Halmágyi Pál idézte fel.

A diákok a gimnázium udvarán gyülekeztek, az épületet ekkor már nemzeti zászlóval díszítették fel. A gimnáziumi diáksághoz csatlakoztak a Közgazdasági Technikum növendékei, a város egyetlen gyárának, a gépgyárnak munkásai is.  A diákok a Kossuth-szoborhoz vonultak. Az egyik szervező diák, negyedikes gimnazista Institoris Ildikó szavalta el a Nemzeti Dalt, a tömeg együtt mondta vele a refrént. „Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!” A szobor talpazatánál elhelyezték a Kossuth címert, melyet a gépgyár egyik üzemének asztalosai készítettek. Ez követően a Szózat csendült fel, amit már évek óta tilos volt előadni.

A negyedikes Institóris Ildikó letartóztatása és több napos vizsgálati fogságba vetése mind-mind azt a célt szolgálta, hogy a hatalom megtörje a gimnazista tanulók ellenállását és megroppantsa összetartásukat, az elrettentés és a félelemkeltés vezérelte az akkori hatalmat. – hangzott el a megemlékezésen.

Az ’56-os forradalom makói eseményei előtt tisztelgő rendezvényen a város középiskolásainak ünnepi műsora után a megemlékezés koszorúit Farkas Éva polgármester, Gáspárovics János és Szentpéteri Sámuel a pesti harcokban is részt vett makói fiatalok képviselői és a makói fiatalság nevében részt vevő tanulók közösen helyezték el.