A járásokat fejlesztené a kormány az iparűzési adó többletéből

A tehetősebb települések iparűzési adójának 2025. évi növekményéből a járásoknak adna lendületet a kormány. A cél, hogy a térségi együttműködésekkel eredményesebben használják a forrásokat, s arra ösztönözzék az önkormányzatokat, hogy közösen fogalmazzák meg fejlesztési koncepcióikat. Az elképzelés komoly vitát váltott ki, mutatjuk, miről is van szó pontosan!

Mit és miért tervez a kormány?

Ahogy arról a Promenad24 is már beszámolt, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter október elején jelentette be, hogy a kormány új területfejlesztési programot tervez indítani a jövő évtől Versenyképes Járások Program elnevezéssel, melynek keretében 65 milliárd forint megpályázható összeget biztosít. Az új területfejlesztési politika célja, hogy dinamikát adjon az iparosodottabb, tehetősebb településekhez képest jelentős lemaradásban lévő járásoknak, és hogy segítse egy szisztematikusabb fejlődési program létrejöttét. Az elképzelés komoly vitákat váltott ki: kormánypárti oldalról is akadtak polgármesterek, akik üdvözölték, és helyesnek tartják az agglomerációs megközelítést (például Cser-Palkovics András, Székesfehérvár vezetője), míg mások (például Papp László, Debrecen első embere) kritikákat és aggályokat fogalmaztak meg ezzel szemben. Általában véve is az a jellemző, hogy míg a járások kisebb települései meglátták a koncepcióban rejlő lehetőséget, s örömmel fogadnák a helyi életminőséget, életkörülményeket javító új, dedikált fejlesztési forrásokat, addig az iparosodottabb nagyvárosok legtöbbje nem szívesen mondana le a keletkező pluszbevételeiről, s saját céljaira tartaná meg azokat a jövőben is.

Milyen összegeket osztanának újra, s ki döntene ezekről?

Navracsics Tibor ismertetése szerint 2025-től kezdve a járások számára összesen 65 milliárd forint válik megpályázhatóvá, ami a 2025-ös iparűzési adó többletét foglalja magába. Ez azt jelenti, hogy a települések a 2024-es szintig ugyanúgy megkapják az iparűzési adójukat, csak a 2025-ös többlet kerül át a „közös kalapba”. Ha az iparűzési adó többlete nem éri el a 250 millió forintot, azt a költségvetés kiegészíti, azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás. Megyeszékhely-központú járások esetében pedig összesen 500 millió forint lehet a keret. A pályázat céljait a kormány jelöli ki a tárgyévet megelőző év őszéig, a pályázás mechanizmusát viszont az újonnan létrejövő járási fórumok szervezik és bonyolítják le, ők osztják el a pénzeket is. A fórumok vezetői az adott járásszékhelyek polgármesterei lesznek, tagjaikat pedig az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei adják. Ők a döntéseiket kétharmados többséggel fogják meghozni. A Hódmezővásárhelyi Járás esetében ez azt jelentené, hogy a járási fórum elnöke Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere lehet, míg tagjai Ambrus István mártélyi, Gémes László mindszenti és Szabó Emese székkutasi településvezető.

Na de honnan lenne erre forrás?

A program háttérét az adja, hogy – mint nemrégiben a Világgazdaság című szaklap fogalmazott – szó szerint úsznak az adóbevételekben a legnagyobb magyar városok. Konkrétan minden eddig rekordot megdöntöttek tavaly a legnagyobb települések helyi iparűzési adóból befolyó bevételei, melyek összességében 1149 milliárd forintra rúgtak – derült ki a Megyei Jogú Városok Szövetsége Adószakkollégiumának adataiból. A huszonöt megyei jogú városban a helyi iparűzésiadó-bevétel 41 százalékkal emelkedett 2022-höz képest, s így 2023-ban már az összes adóbevétel 84 százalékát ez tette ki. A leglátványosabb a növekedés Győrben, Debrecenben, Szegeden és Békéscsabán, ahol gigantikus ipari beruházásokat hajtottak végre az utóbbi időszakban. Ugyanakkor Hódmezővásárhely sem panaszkodhat, hiszen 2022-höz képest a 2023-as esztendőben 1,1 milliárd forinttal több helyi iparűzésiadó-bevételre tett szert: 2,3 milliárdról 3,4 milliárdra ugrott fel a hipa-bevétele, ami 51 százalékos – az országos átlagnál is jelentősebb – növekedés. Erről egyébként a helyi közgyűlési üléseken többször is beszélt mind Kurucz Roland, a közgazdasági iroda vezetője, mind Gyöngyösi Ferenc alpolgármester és Márki-Zay Péter polgármester is, akik nem egyszer büszkélkedtek a rekordösszegben befolyó adóbevételekkel, hangsúlyozván: Hódmezővásárhely gazdag város.

A pénz helyben marad, de…

A kormányzati elképzelések szerint tehát nem a teljes helyi iparűzési adóbevételéről, csupán az éves hipa-növekményről kellene lemondania Hódmezővásárhelynek 2025-től kezdve, s ha nincs ekkora bővülés, akkor központilag egészítenék ki a keretet 250 millió forintra. Ez az összeg pedig a térségi szemléletű fejlesztésekre adna lehetőséget a járási fórumok döntései alapján, tekintettel arra, hogy a nagyváros (esetünkben Hódmezővásárhely) és a körülötte fekvő települések (Mindszent, Mártély, Székkutas) egy egységet alkotnak, legyen szó közlekedésről, oktatásról, egészségügyi szolgáltatásokról, munkahelyekről. Az önkormányzatokat arra kívánják tehát ösztönözni, hogy közösen fogalmazzák meg fejlesztési koncepcióikat, s érdekeiket egyeztetve jussanak megállapodásra. „A pénz helyben marad, de a térséget fogja szolgálni. Ma egy város, főleg egy fejlettebb, iparosodottabb település nem önmagában létezik. Például az ott keletkező hipát termelő üzemekben rengetegen dolgoznak a környékbeli kistelepülésekről, akik ugyanúgy használják a város szolgáltatásait, ott költik el a bérük jelentős részét, fenntartva ezzel az adott város szolgáltatói szektorát. Ezeket kell egyben látni és kezelni” – magyarázta az Index egy a témában jártas kormányzati forrása.

Zajlik a finomhangolás

A koncepció tehát a térségi fejlesztésekre fektetne az eddigieknél nagyobb hangsúlyt, ám finomhangolások még elképzelhetőek, hiszen a részletek kapcsán élénk szakmai és politikai vita bontakozott ki. Ha megjelenik a pontos szabályozás, a Promenad24 ismertetni fogja azt.