A francia elnök szerint két-három éven belül meghalhat az Európai Unió

Az öreg kontinens egyik legmeghatározóbb országának első embere is rádöbbent, hogy rossz az irány: a jelenlegi gazdaságpolitika nemcsak zsákutca, de egyenesen öngyilkosság. Vészjósló üzenetet küldött Emmanuel Macron, aki az EU megszűnését vizionálja.

Ha így megy tovább, két-három éven belül megszűnhet az Európai Unió. Mindezt nem egy néhány százalékos törpepárt, egy jobb- vagy baloldali radikalizmussal címkézhető formáció politikusa, hanem Európa egyik levezető, egyik legerősebb államának első embere állítja. Immár Franciaország elnöke is úgy látja, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, az unió gazdaságpolitikai értelemben öngyilkosságot követ el, ezért hamarosan a történelem szemétdombján találhatja magát. Emmanuel Macron a napokban a berlini Globális Párbeszéd konferencia egyik panelbeszélgetésén festett rendkívül sötét jövőképet az USA-val és Kínával szemben totálisan versenyképtelenné váló, a blokkosodás és a gazdasági hidegháború önmagának állított csapdájában vergődő EU gazdasági jövőjéről.

Washington és Peking teljesen lehagyja az Európai Uniót – hangzott el Emmanuel Macron pesszimista hozzászólásában, amelyben többek között arról is beszélt, hogy az unió két-három éven belül teljesen kieshet a világpiacról, ha az eddig megszokott gazdasági menetrendet követi. A tekintélyes brüsszeli Politico idézi a francia államfőt, akinek meggyőződése, hogy az EU gazdasági modelljének hamarosan annyi. „Túlszabályozunk és alulmaradtunk a befektetésekkel. Két-három éven belül, ha a klasszikus menetrendünket követjük, kiesünk a piacról […] Az Európai Unió meghalhat, nagyon fontos pillanat előtt állunk” – hangoztatta a berlini fórumon Macron, aki megerősítette: lassan behozhatatlanná válik az unió lemaradása az Egyesült Államokkal és Kínával szemben számos kulcsfontosságú területen.

Franciaország elnökének szavai azért is hangzanak vészjósló figyelmeztetésként, mert néhány hete egy hasonló tartalmú, meghatározó fontosságú jelentés látott napvilágot. Az egykori olasz miniszterelnök, Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke ugyancsak arra mutatott rá, hogy az uniónak rövidesen „egzisztenciális kihívással” kell szembenéznie, hacsak nem alakítja át gazdaságát radikálisan a versenyképesség növelése érdekében.

A számok nem hazudnak: az euróövezet gazdasága alig bővül, tizedekkel dugja a fejét a nulla fölé, a német gazdaság egyenesen stagnál. A válság tapintható, kézzelfogható. A Macron-nyilatkozat és a Draghi-dolgozat is azt mutatja, hogy lassan mintha kezdenének felnyílni a szemek Európában. A kérdés, hogy nem lesz-e túl késői a várva várt ébredés. Egyértelmű ugyanis, hogy az orosz–ukrán háború fogságában vergődő, a vélt vagy valós keleti démonokat kergető, az orosz energiahordozókat kukázni, a kínai gazdaságot pedig büntetővámokkal sújtani akaró jelenlegi uniós politika gazdasági hidegháborút jelent. Olyan önsorsrontó szembenállást, mely a világkereskedelmet két blokkra, egy nyugati és egy keleti tömbre szakítja szét. Márpedig a blokkosodásnak az Európai Unió és annak tagállamai csak a vesztesei lehetnek. Ha bezárkózunk, ha tömbösödünk, ha nem kereskedünk és üzletelünk a keletiekkel, ha lemondunk az orosz energiáról, ha büntetésekkel sújtjuk a kínaiakat, netán ők „visszaszívatnak” bennünket, akkor romlik a versenyképességünk. A sehová sem vezető hánykódásnak az európai emberek, köztük a magyarok, a magyar családok ihatják meg a levét, a gazdaságilag megbicsakló és összeomló Európai Unió az ő mindennapjaikat teheti tönkre, ha nincs növekedés, béremelés, ha veszélybe kerülnek a munkahelyek.

A jelek szerint – kimondva-kimondatlanul – egyre többek értenek egyet Nyugat-Európában is a magyar miniszterelnökkel: a versenyképességet, a fejlődést és a magasabb életszínvonalat a gazdasági semlegesség hozhatja el. Határozottan szembe kell szállni a blokkosodással, s valamiféle elvont elvek, politikai ideológiák mentén nem szabad feláldozni a jövőt. Európának ki kell állni a saját érdekeiért, mert más nem fog kiállni érte.

Fotó: Facebook/Emmanuel Macron