Harmincadik születésnapját ünnepelte a Kereskedelmi és Iparkamara

Három évtized munkáját ünnepelték hétfőn délután a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara Székházában.

Az ünnepi díszvacsorán az iparkamara elnöksége köszöntötte az egybegyűlteket, akiket Szilágyi Annamária és Gömöri Krisztián, a Szegedi Nemzeti Szinház művészeinek előadása is szórakoztatott.

A vármegyei iparkamara 1994. november 4-én alakult meg. A kamara létrehozásakor teljesen más volt a működésük, mint jelenleg, akkor még kötelező jelleggel, minden vállalkozásnak kapcsolatot kellett létesítenie velük.

„A következő nagy korszak akkor kezdődött az életükben, amikor 2000-ben megszűnt a kötelező tagság és áttértek az önkéntes részvételre. Ekkor teljesen át kellett alakulniuk és működésükön is változtatni kellett. Sok vállalkozó kilépett a kamarából, hiszen a kötelező jelleg miatt úgy érezték, hogy fizették a tagsági díjat, egyfajta adóként, de nem kaptak érte semmit. Azonban még így is megmaradt 3-4000 tagjuk és elindult egy növekedés, amit közelmúltig fent tudtak tartani” – fejtette ki Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Promenád24-nek.

Mint elmondta, napjainkban is sok kihívással kell megküzdenie a kamarának és a vállalkozásoknak, hiszen gazdasági válságok sorozatán vannak túl. Az utóbbi időben csökkent taglétszámuk, ezt két okkal lehet magyarázni. Egyfelől a vállalkozások szerkezete átalakult, újak jelentek meg és a régi vállalkozások, akik tagjaik voltak, kikerültek a rendszerből. Másfelől bevezették a regisztrációs díjat, ami sokak szemében ugyanazt az ellenérzést váltotta ki, mint a kötelező tagság.

„A kamara ezért a dijért szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak. Azt a szervezett információhoz jutást, amit itt a kamarától megkapnak, más nem tudja megadni. Ha valakinek adótechnikai, adójogi, személyzeti, munkaerőpiaci gondja van, nyugodtan fordulhat a kamarához és nagy valószinűséggel tudunk segiteni” – emelte ki Kőkuti Attila.

Ebből kifolyólag ma már kétféle tagsággal dolgoznak, az önkéntes tagság mellett megjelent a rendes iparkamarai tagság. A kettő között a legnagyobb különbséget a pénzügyi segítségnyújtás sokfélesége jelenti.

„Az elmúlt évtizedek munkájának összefoglalása után a jövő kihívásáról is beszélt. Országos kérdést jelent a vállalkozások generációváltása. Ha egy vállalkozást nem tudnak családon belül átörökiteni, akkor valamilyen külső segítséget kellene igénybe venni, hogy a cég tovább élhessen. Erre nincs kidolgozva program, így ez vármegyénkben sem megoldott” – összegezte a kamara elnöke.

„A kamara életében már elkezdtük ezt a generációváltást, ha valaki végignéz az elnökségi körön és a küldötti rendszeren, már láthatja ezt a változást. Ez nem azt jelenti, hogy az időseket nem látjuk szívesen a kamarai munkában, csak az arányokat szeretnénk megváltoztatni. Ezzel megteremthető, hogy a kamara a jövőben is dinamikusan tudjon fejlődni” – fejtette ki Kőkuti Attila.