quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Térség

Lótusznapokon várják a látogatókat a szegedi egyetemi füvészkertben

2024. július 25.

Közép-Európa legnagyobb virágzó indiailótusz-állománya (Nelumbo nucifera) mellett a Távol-Kelet íz-, illat- és dallamvilágát bemutató programok, tánc-, jóga-, és harcművészeti bemutatók várják a látogatókat a hétvégén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) füvészkertjében – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A botanikus kert látogatók megcsodálhatják a lótuszos tavat, amely a japán kertnek is része. A rendezvény névadó növénye, az indiai lótusz ilyenkor látható teljes pompájában. A látogatókat a lótuszos tónál a víztükör fölé magasan kiemelkedő sötét rózsaszín lótuszvirágok tömege fogadja. A tó szigetének teaháza pedig kellemes kitekintő és pihenőhelyet kínál e különleges látvány befogadásához.

Az indiai lótuszok a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjének büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. Az állomány csaknem egyidős a botanikuskerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából kerültek Szegedre. A hétvégén több alkalommal is lótusztúrák indulnak a Buddha szobortól, ezen a botanikuskert munkatársai mutatják be a virágot és más távol-keleti növényeket az érdeklődőknek.

A legenda szerint Buddhának életet adó növényt őshazája Ázsia mérsékelt égövi területének déli-, délkeleti vidéke. Később, a buddhizmus terjeszkedésével jutott el a szubtrópusi-, forró égövi vidékekre is, egészen Ausztrália észak-keleti részéig. Napjainkban széles körben hatalmas vízi ültetvényeken termesztik, dísz- táplálék és gyógynövényként is hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt az iszapban található szárakat rántva, főzve, sütve fogyasztják, megszárítva lisztet őrölnek belőle, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.

A programok szombaton és vasárnap is közös jógázással indulnak. Majd a botanikus kert különböző helyszínein, a rendezvényre fölállított színpadon, a mediterrán üvegházban, a lótuszos tó partján, az Elefánt ligetben koncertek, előadások, tánc-, illetve harcművészeti bemutatók várják a látogatókat.

Az érdeklődők megismerkedhetnek a távol-keleti kultúra számos területével, a kalligráfiával, a lótuszfestéssel, több jóga- és harcművészeti irányzattal, részesei lehetnek japán, kínai vagy koreai teaszertartásnak, de rendeznek bonszaikiállítást és -bemutatót, és a vendégek bekapcsolódhatnak egy tajcsifoglalkozásba vagy kipróbálhatnak meditációs technikákat is. A rózsakertben a Magyar Origami Kör mutatja be a japán papírhajtogatás művészetét, és a kiállítás mellett a vendégek maguk is elsajátíthatják az egyes alapfogásokat.