quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Térség

Borjúfóka született a Szegedi Vadasparkban

2024. július 24.

Borjúfóka (Phoca vitulina) született a Szegedi Vadasparkban, a jövevényt már a közönség is láthatja a tengeri emlősök bemutatójában – közölte az állatkert közösségi oldalán szerdán.

    A hím fókaborjú – amely a Peti nevet kapta a gondozóktól – Helga kicsinye. A nőstény 2015-ben szintén a szegedi állatkertben született. Helga a fókabemutató medencéjében hozta világra utódját.

    A biztonság kedvéért a gondozók a kicsit és anyját egy sekély vizes részre különítették el az első napokra, mert bár már tudnak úszni az újszülött borjúfókák, hamar elfáradnak, és meg is fulladhatnak a mély vízben. A nőstények a természetben is a parton hozzák világra utódjukat. Amint megerősödnek, pár nap elteltével már biztosan úsznak anyjuk után, ahogy ez Szegeden is történt.

    Mint írták, a Szegedi Vadasparkban 2013 óta látható borjúfóka, amely a közönség egyik legnagyobb kedvencének számít. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy rendszeresen tartanak olyan fókabemutatókat, amelyeken a látogatók számára is érezhetően nagy kedvvel vesznek részt az állatok. Számos európai állatkertben tartanak borjúfókákat, és bár úgy tartják, kevésbé tréningezhetőek, mint a népszerűbb oroszlánfókák, a szegedi tapasztalatok szerint könnyen taníthatók az itt is alkalmazott pozitív megerősítésre épülő módszerrel.

    Az Atlanti- és a Csendes-óceán partközeli, kevésbé sós vizeiben őshonos borjúfókák a leggyakoribb fókafajnak számítanak. Régebben húsukért és zsírjukért vadászták, és ma is sok példány sérül meg vagy pusztul el, amikor beleakad a halászhálókba.

    A kifejlett példányok tömege elérheti a 170 kilogrammot, testhosszuk pedig megközelítheti a két métert. A faj egyedei a természetben halakkal, rákokkal és puhatestűekkel táplálkoznak, az állatkertekben heringet és tintahalat kapnak.

    A fókák a szárazföldön nehézkesen mozognak, a vízben viszont annál fürgébbek. Idejük nagy részét a táplálék keresésével töltik, egy nap négy-nyolc kiló halat is elfogyasztanak.

    A faj párzási időszakon kívül magányosan él. A nőstények 2-6, a hímek 3-7 éves korukban válnak ivaréretté. A borjúfókák vemhessége 320 napig tart, és általában egy utódot hoznak a világra. Az anya 4-6 hétig szoptatja kicsinyét rendkívül tápláló tejével.