Versenyek, telepítések, különlegességek a vármegye horgászéletéből

Oláh Szabolcs, a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének elnöke volt a Rádió 7 vendége.
A legutóbbi felmérések szerint a lakosság 7-8 százaléka, több mint 750.000 honfitársunk horgászik rendeszeresen. A Promenád24 oldalain és a Rádió 7 híreiben rendszeresen foglalkozunk a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége eseményeivel, híreivel és közleményeivel, a műsorban azonban ennél még több témát érintve esett szó a vármegyei horgászkérdésekről, melyre az elnök, Oláh Szabolcs válaszolt.
A műsorból kiderült, vármegyénk nem szégyenkezhet, mintegy 19 ezer polgártársunk rendszeresen horgászik, akik közel 3 tucat egyesületnél tagként is hódolhatnak szenvedélyüknek. Oláh Szabolcs elmondta azt is, elsősorban a Tiszának köszönhetően térségünk nagyon halas terület, évről-évre növeszik a kifogott halak mennyisége, melyet rendszeres és bőséges telepítésekkel, valamint ellenőrzéssel igyekeznek pótolni.
A megyei szövetségnek speciális működése van, civil szervezetként
vagyunk nyilvántartva a bíróságon, intéző bizottság hozza meg a
legfontosabb döntéseket. Nyilván van egy ügyvezetői, irodai
apparátusa is a szövetségnek, ezen kívül a legfontosabb döntéshozó
szerve az a küldöttközgyűlés. A küldöttközgyűlésben a szövetség alá
tartozó tagegyesületek küldöttjei vesznek részt. Ezek a küldötteknek a
létszáma az alapszabályunk szerint létszámarányosan van
meghatározva, tehát minél nagyobb egy horgászegyesület, minél több
tagot gyűjtött úgymond össze, vagy minél több taggal rendelkezik,
annál több küldöttet küldhet a megyei szövetség beszámoló küldött
közgyűlésére. Összesen 35 tagegyesület tartozik alánk, és számos
bizományos is, tehát róluk sem kell megfeledkezni, ugyanis így
megyeszerte tudunk lehetőséget biztosítani a horgászoknak arra, hogy
területi jegyet váltsanak. A 35 tagegyesület közül néhány ezer fő
fölötti egyesülettel is rendelkezünk, ilyen például a
Hódmezővásárhelyi László István Horgász Egyesület vagy a Szegedi
Szőke Tisza Horgász Egyesület, vagy a Herman Ottó Horgász
Egyesület, de vannak kisebb egyesületek is, mint például a
Tiszaszigeti Horgászegyesület, de akár a Mártélyi Horgászegyesület is
ebbe tartozik, amik 500 fő alatti taglétszámmal rendelkeznek.
Természetesen a taglétszám alapján egy, kettő, három, de akár nyolc
fővel is képviselheti magát az egyesület a küldött közgyűlésen.
mondta Oláh Szabolcs.
A HECSMSZ ezen kívül az utánpótlásnevelésben, rendezvények és versenyek szervezésében is élen jár. Oláh Szabolcs tucatnyi programról számolt be, melyekről részletesen a mellékelt podcast fileokban is hallhat.
Pár érdekesebb, nem mindennapi, de felmerülő kérdésre is választ kerestek a műsorban. A körtvélyesi holtágon időről-időre felvetődik, vajon miért nem lehet éjszaka is horgászni a kijelölt, egyáltalán használható szakaszon. Elhangzott, a Kiskunsági Nemzeti Park kiemelten védett területéről van szó, ahol már maga a nappali horgászat engedélyezése is egyfajta kiváltság, lévén a területen nagyon különleges, rengeteg védett madárnak ad otthon, melyek védelme, nyugalmának óvása elsődleges, így sok remény nem látszik arra, hogy valaha is éjszakai horgászatot engedélyezzenek itt.

Az Algyő-főcsatornával kapcsolatban pedig az a kérdés merül fel rendszeresen, hogy marad-e benne hal az őszi leeresztés után. Megtudtuk, a zsiliprendszer évi felülvizsgálata alkalmával a víz ugyan a Tiszába távozik de a hal nem. A halak az egyébként nem horgászható, tógazdaság melletti mélyebb részeken vészelik át a műveletet, majd felengedéskor ismét elterjednek a vízterületen. A csatorna egyébként elsősorban üzemi és öntöző felület semmint horgászvíz. Ennek ellenére a mintegy egyhektáros terület igen népszerű a pecások körében.
Podcast formájában hallgassa vissza a műsort melyben fentieknél sokkal több érdekes témáról is hallhat!
Például arról is kérdezük az elnököt, honnan lehet tudni, hogy az itt telepített hal, itt is marad?
Az idei évben csináltunk egy olyan akciót, hogy április 15-én
Mindszentnél 200 darab kétnyaras pontyot helyeztünk ki, ami haljellel
volt ellátva. Összességében ez egy közel 50 mázsás szállítmány volt,
de 200 darabra volt egyrészt időnk ott a halmérlegelés közben, tehát itt
ki kell azt is nagyon jól dolgozni, hogy ki fogja ezeket a halakat
megjelölni úgy, hogy a mérlegelés, rakodás, úgymond nem szünetel,
tehát hogy folyamatosan menjen a munka. A lényeg az, hogy az idei
évben csináltunk egy ilyen akciót, és betettük ezeket a halakat április
15-én Mindszentnél, a komplejárónál, majd már egy hét múlva
kaptunk jelet, mármint információt, hogy kifogták azt a halat
Csongrád fölött. Tehát azok a halak, amiket betelepítettünk a tévhit
ellentétében, elindultak fölfele, majd rá két-három hét múlva már
Békésszentandrásnál voltak, a Körösökön a duzzasztó alatt fogtak
vissza, nem is egyet, hanem három egyedet, tehát közel több mint 100
kilométert úszott két hét alatt a hal. Viszont van ellenpélda is, a tavalyi
évben a Közép-Tisza-vidéki Horgász Szövetség jelezte részünkre, hogy kapott hírt az általuk jelölt halak visszafogásáról, amit 2022
őszén helyeztek ki Szolnoknál, azt 2023 nyarán Tápénál fogtak vissza
úgy, hogy ők 40 dekásként helyezték ki, és 1 kiló 30 volt a
visszafogott halnak a súlya. Tehát ez is azt jelenti, hogy nő a folyóban
a hal, vándorol. Természetesen vannak fizikai határok, tehát a
duzzasztóművek, ahol nincsen hallépcső, ott ugye megáll a hal, tehát
ott nem fog átugrani.