A rádióamatőrök nem morgó vénemberek!
Makó egyik legrégebbi és ma is működő sportegyesülete a Makói Rádióamatőr Klub.
Makó egyik legrégebbi és ma is működő sportegyesülete a Makói Rádióamatőr Klub. Fodor Antal elnök arról számolt be: 74 évvel ezelőtt alapították a szervezetüket, jelenleg 56 fős a taglétszámuk. A Maros-parton van egy versenyállomásuk, a központjuk pedig a Galamb iskolában található. Az elmúlt több mint hét évtizedben a makói csapat rengeteg versenyen ért el kiváló eredményeket, illetve maguk is szerveznek nemzetközi megmérettetéseket. Az elnök hozzátette: a közhiedelemmel ellentétben a rádióamatőrök nem morgó vénemberek!
Fodor Antaltól megtudtuk: sokan azt gondolják róluk, hogy ülnek egy szobában és egy készüléket bámulnak. Az elnök kifejtette: a vezeték nélküli távközlésnek – ami napjainkban már digitális – a lényege a szó. Ez azt jelenti, hogy a rádióamatőrök folyamatosan kommunikálnak egymással, ami megváltoztatja a mentalitásukat. Teljesen másképp szólnak egy idegenhez, sokkal közlékenyebbek, barátságosabbak. Mivel a rádióamatőrök nemzetközi nyelve az angol, így nyelvtanulásnak sem rossz hobbi.
Az elnök megjegyezte: mint minden klubnál, náluk is nagy gondot jelent az utánpótlás. Fodor Antal kiemelte: a mai fiatalokkal nagyon nehéz megkedveltetni a rádiózást. Ennek egyik oka az, hogy a modern eszközök – elsősorban az okostelefonok -, valamint az internet adta gyors kommunikációs lehetőségek miatt az éteri beszélgetés már nem pálya nekik. A másik gond pedig az, hogy azt a kevés érdeklődőt szinte elriasztja a nagyon megszigorított vizsgafeltételek. Ugyanis nem lehet bárkiből azonnal rádióamatőr, be kell szerezni hozzá a szükséges papírokat.
Egy rádióamatőr előtt pedig megnyílik a nagyvilág. Fodor Antal arról is beszélt: az a lényeg, hogy az éteren keresztül minél több emberrel fel tudják venni a kapcsolatot. Itt nem a távolságok számítanak, vagyis nem az az érdekesség, ha valaki egy több ezer kilométerrel arrébb lévő személlyel kommunikál. Hanem az számít, minél eldugottabb helyről létesítsenek egymással éteri kapcsolatot.
Az elnök erre is mondott egy példát: vegyünk egy apró szigetet, aminek nincs állandó lakosa. A rádióamatőr odautazik és a magával vitt technika segítségével próbál onnan kapcsolatot teremteni valakivel. Manapság ez jelenti a legnagyobb kihívást ezen sport szerelmeseinek.
Fodor Antaltól azt is megtudtuk: neki szinte természetes volt, hogy rádióamatőr lett, hiszen a felmenői közül többen is foglalkoztak ezzel. Az elnök végezetül arról szólt: napjainkban a rádióamatőrök sajnos olyanok, mint a dinoszauruszok, szép lassan kihalnak.
