quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Térség

211 éve született Rózsa Sándor

2024. július 11.

A leghíresebb magyar betyár térségünkben is tevékenykedett.

Rózsa Sándor 1813. július 16-án, más forrás szerint július 10-én született a szegedi-röszkei tanyavilágban. Ő volt az egyik leghírhedtebb és legkegyetlenebb magyar bűnöző, rablógyilkos, korabeli megfogalmazás szerint betyár. Harmincszoros sorozatgyilkos, emellett számos rablást is elkövetett.

Anyját Kántor Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, minthogy lólopásért felakasztották, más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Írástudatlan volt, de anyanyelvén kívül németül és szerbül is beszélt. Első bűntettét Kiskunhalas határában követte el. Darabos István gazdától két meddő tehén ellopása miatt 23 éves korában, 1836-ban indult ellene eljárás. Ekkor került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett, és hírhedt bűntettek sokasága kapcsolódott nevéhez.

Hatvan kitudódott bűnesete ismert. Harminc ártatlan embert, köztük csendőröket gyilkolt meg bestiális kegyetlenséggel,tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el. Mindezek miatt hosszú időn keresztül körözés alatt állt, és bujkált a hatóságok elől annak érdekében, hogy elkerülje a gaztetteiért járó jogos felelősségre vonást. Az Alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált, állítólag a Veszelka családnál talált gyakorta menedéket. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni, de elutasították.

1842 októberében 13 marhát hajtott el a Hódmezővásárhely melletti pusztán, majd tűzharcba keveredett a pandúrokkal – ez volt a második vádpont, amelyet mindvégig fenntartottak ellene.

A legenda szerint Székkutas környékén is megfordult, az akkori település csárdájából alagút vezetett a távolba, ahol a lova várta, ha menekülőre kellett fogni.