A Szuverenitásvédelmi Hivatal a végére járna, ki és miért fizeti külföldről a médiát és a politikusokat

A magyar embereknek joguk van tudni, honnan és mi célból érkeznek külföldi források a hazai médiába és politikába. Az együttműködést megtagadó szervezetek komoly intézkedésekre számíthatnának Lánczi Tamásék javaslata szerint.

Mint a Promenad24 is beszámolt róla, a hétfői Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pártok és a média további átláthatósága érdekében egy háborúellenes szabályozásról beszélt, amelyet az Igazságügyi Minisztériumban fognak kidolgozni.

Ugyanakkor a Szuverenitásvédelmi Hivatalban már hetek óta dolgoznak egy olyan átfogó javaslatcsomagon, amely a politikai nyomásgyakorló szervezeteknek és a médiának is nagyobb transzparenciát írna elő, hogy kiderüljön, kik és milyen szándékok mentén pénzelik ezen entitásokat külföldről – írja a Mandiner. Ennek érdekében – mint azt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál dolgozó forrásuk megerősítette – az együttműködést megtagadó szervezetek komoly intézkedésekre számíthatnának – tették hozzá.

Ez azért is lehet fontos, mert az együttműködés megtagadására máris van példa. Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is beszámolt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt hetekben vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország ellen, mely megtagadta az együttműködést a hivatallal, és az Alkotmánybírósághoz fordult.

A politikai nyomásgyakorló szervezeteknek érkező külföldi pénzek kérdése már június végén előkerült a Nézőpont Intézet egy elemzésében. Az intézet ugyanis kutatásai során meglepő adatokra bukkant arra vonatkozóan, hogy milyen összegekkel támogatják az ellenzéki médiumokat külföldről. A Nézőpont Intézet becslése szerint legalább évi egymilliárd forintnyi finanszírozás érkezik idegen országokból, a magyar állampolgároknak viszont joguk van tudni, hogy ki, miért és mennyivel támogat különböző sajtótermékeket.

Boros Bánk Levente, az intézet politikai elemzési igazgatója akkor példaként említette a Partizán Youtube-csatornáját, amely 572 millió kapott külföldről tavaly, a Nyugat.hu kiadója pedig 87 milliós támogatásban részesült, többek között az Európai Uniótól. A 444 kiadójához 2023-ban külföldről 150 millió érkezett. Sok kiadó azonban nem adott le beszámolót, ezért nem lehet megismerni az erre vonatkozó adatokat.

Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valamilyen formában foglalkozik egy ideje a témával. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke a Nézőpont Intézet konferenciáján beszélt arról, hogy a rejtett érdekek feltárása céljából a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát is, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ez lesz az első javaslatcsomagja. A nemrég felállított szervezetnek a szuverenitásvédelmi törvény értelmében a feladatai közé tartozik, hogy „javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre”, továbbá „javaslatot tehet a nemzeti szuverenitást érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására”.

Kapcsolódó

Kormányinfó: akciótervet hirdettek a háborús propaganda ellen (VIDEÓ)

Kötelezik a pártokat és a médiumokat, hogy külföldi forrásaikat tegyék átláthatóvá, hozzák nyilvánosságra. Fenntartja magának a jogot Magyarország, hogy a háborúpárti propagandát finanszírozó forrásokat visszautaljuk a feladónak – hangzott el a Kormányinfón.